Mindenem az életem-53.rész

/Nati/

-Ohh már ennyi az idő?? Azt hiszem itt az ideje, hogy menjünk, már későre jár.- pillantottam az órámra.

Kikértük a számlát amit természetesen én álltam, hiszen ez a minimum.

-Még egyszer nagyon köszönöm. A szállodában mi nem ismerjük egymást ugye ezt tudod?

-Persze ez nekem is tiszta sor.- bólintott.

Felálltam az asztaltól a kijárat felé vettem az irányt mikor.....

/Loren/

-Úristen- ordítottam jajveszékelve és Natihoz futottam. Nati- Nati - szólongattam de semmi. Az emberek persze körénk álltak de csak néztek.... Emberek ne bámuljanak hívjon már valaki egy mentőt ordítottam...
A mentő 5 perc alatt ideért míg Natit rákötötték a műszerekre addig az egyik orvos kikérdezett.
-Kisasszony eltudná nekem röviden pontosan mi történt? - kérdezte zaklattatott énemtől.
-Beszélgettünk, aztán felállt és utána és után....
-Jól van nyugodjon meg. Nem érte a hölgyet valami változás vagy valami meghökkentő esemény???
-Most nem tudok róla....
-És nem mutatkoztak semmi féle betegség jelei mostanában...
-Én csak pár napja ismerem nem tudom ...talán a barátja...de nem tudom
-Rendben köszönöm. Nyugodjon meg.
-Bemehetek vele a kórházba...? - kérdeztem mert úgy éreztem ezt meg kell tennem....
-Hát a mentőautóba nem szállhat be mellé mert nem közeli hozzá tartozó de annak semmi akadálya hogy a kórházban mellette legyen...
-Köszönöm - mondtam és a mentős elsétált.
A mentő nagy zaj közepette szélvész gyorsasággal elhagyta a helyszínt. Gyorsan bepattantam egy Taxiba és a kórházba mentem. A recepciónál tájékozódni próbáltam de azt mondták nem adhatnak ki információkat.... Kétségbe esetten álltam a folyosón mikor valaki megérintettem a vállam.
-Vártunk önt hol volt eddig- kérdezte az előbb megismert mentős srác.
-Én próbáltam de azt mondták nem adhatnak ki információkat...
-Hát igen elvileg csak hozzá tartozónak adhatnak ki de mivel maga volt vele ezért most jöjjön velem. Míg a kórteremhez értünk elmondta hogy stabilizálták az állapotát és megvizsgálták...de többet nem mondhatott így az ájulás okát nem tudtam meg. Arról is tájékoztatott hogy felhívták a telefonban talált legtöbbet hívott számot, azonban egy részeg ürge vette föl a telefont, majd a végén hozzá tette... Ha a kisasszony felébred és ő is úgy akarja bemehet.
Nem tudtam mitévő legyek tudtam hogy aki felvette a telefont az nem lehetett Cris és Nati elmondása alapján az 100%-ra csak Nani lehetett. Ide-oda dobáltam magamban a kérdést elmenjek vagy maradjak? Végül arra jutottam hogy maradok, hiszen ha felébred kell hogy legyen mellette valaki, azonban azt sem akartam hogy Cris ne tudjon erről addig míg fel nem kell Nati hiszen kitudja az mikor lesz... Felhívtam a szállodában dolgozó barátnőmet és megkértem arra hogy szóljon Crisnek hogy a barátnője kórházba került...

/Cris/

Már nagyon későre volt éjfél is elmúlt, de Nati sehol sem volt...a szálloda szobába ütem a TV előtt és a csatornák között ugráltam. Nani sem volt velem mert ő meg valami lánnyal megismerkedett a bárba és vele maradt... Hát én sem így képzeltem el a nyaralásom egyedül nézek egy szellemekről szóló műsort.... Már éppen az álomba merülés határán voltam mikor valaki kopogott az ajtón.
-Nati - pattantam föl, de mikor a kinyitottam az ajtót csak egy szobalány állt előttem. Mit akar maga ilyenkor , kérdeztem kissé ingerülten... nem éppen szokás éjfél után bekopogni a vendégek lakosztályába.
-Elnézést- szabadkozott a lány - csak tudja engem arra kértek hogy mondjam meg magának hogy a barátnője a St Paul kórházba van.
-Kórházba van és nem hívnak ne nevettessen....
-Uram nekem csak azt mondták hogy szóljak - mondta és elviharzott.
A telefonomat kezdtem keresni de sehol sem találtam...basszus lehet tényleg hívtak és még mindig nincs itt Nati pedig 7-kor elment lehet nem szórakozott ez a lányka.

/Nati/

Felkeltem körbenéztem és egy fehér és üres kórtermet láttam magam körül...párpercre rá egy ápoló nő lépett mellém
-Maradjon nyugodt mindjárt jön a doktor úr
-Hogy kerültem ide mi törten??  Úristen szét hasad a fejem... Nem sokkal később ahogy az ápolónő mondta megjött az orvos.
-Jó reggelt kisasszony. Jobban érzi magát?
-Szétrobban a fejem... de egyébként rendben vagyok. De mi történt elmondaná valaki miét vagyok itt?
Az orvos elmondta hogy miért vagyok itt hogy mi történt , hogy mi a bajom pontosan, és hogy ez mit jelent a jövőre nézve. Mikor végighallgattam az orvos álltál elmondtottakat szóhoz sem jutottam...erre nem számítottam. Az ápoló nő a végén elmondta hogy  van kint valaki aki egész este folyamán itt tartózkodott, és azt várta hogy felébredjek.
-Szóljon ha sikerült feldolgoznia az információkat és barátja bejöhet....-mondta
-Köszönöm - mondtam 5 perc múlva bejöhet.

/Loren/

Éppen a kávés automatánál álltam mikor egy ismerős arcot láttam...az ismerős arc egy ápolónőhöz lépett és beszélhetni kezdett vele, majd mikor odanéztem újból azt láttam hogy a hölgy felém mutogat és Cris felém tart.
-Mi- történ Natival???
-Elájult de többet nem tudok...behozták a kórházba megvizsgáltál most alszik...- mondtam
-Belehet menni hozzá?- kérdezte
-Engem nem engedtek be... de te biztos bemehetsz. feleltem.
-Még jó hogy nem engedtek be kivagy te ??? habár kissé ismerős vagy -kérdezte lenézően miközben elindult a kórterem felé.
-Hogy kivagyok? Az aki a barátnőd mellet volt az elmúlt 6-7 órában....- mondtam neki szemrehányóan... hívhat téged az ember...
-Most már nincs szükség rád mehetsz intett nekem és be ment a terembe.
Eddig itt voltam , csak akkor lesz nyugodt a lelkiismeretem ha addig itt maradok amíg fel nem ébred....utána nem látnak többé.

...

5 perccel később miután az orvosok és az ápolónő kijött engedélyt kaptam hogy bemehessek Natihoz, Cris éppen elment... Kissé féltem hiszen nem tudtam mit mondtak neki és nem voltam benne biztos hogy én vagyok az a személy akint elsőnek látni akart.
-Szia Loren vagyok - dugtam be a fejem az ajtón - én ...szóval ha nem akarod hogy bejöjjek elmegyek csak úgy volt tiszta a lelkiismeretem ha megvárom míg felébredsz. - mondtam kissé zavartan.
-Nem gyere be nyugodtan...talán most nem is látnék szívesen mást...de Cr... kezdett bele újabb mondatába.
-Elment...
-Szép... elmondanád nekem mik történtek mert te voltál velem ott és te tudsz a legtöbbet.
-Igen...elmondtam neki mindent azt hogy Cris 5 órája jött és mikor hívták egy részeges üreg vette fel a telefont,de aztán én elküldtem egy barátom hogy szóljon stb. Míg beszéltem láttam hogy többször a sírás kerülgette... nem tudtam most mi tévő legyek
-Minden rendben? - kérdeztem
-Nem nincsen - tört el nála a mécses és csak zúdultak ki a könnyei. Bár nem rég ismerlek de te voltál az aki végig mellettem voltál szóval... nekem nekem ....

Mindenem az életem-52.rész

Meghoztam az új részt, tudom sokat kellett rá várni, de más dolgom volt amivel nem akarlak titeket fárasztani, de most itt van. :) Jó olvasást 


/Nati/

- Idefigyelj, nem tudom kinek mit mondtál, de esküszöm ha kinyitódd a szád azt örökké bánni fogod. Én Luís Nani vagyok a „mindig” tisztességes…

-Én-én nem – dadogta

-… te ezzel szemben egy egyszerű kis senki vagy, remélem, nem nehéz megérteni mit akarok ebből kihozni. Mindenféleképpen én győzök

Fogalmam sem volt hogy annak amit hallottam mi volt az előzménye…de egyben biztosa voltam ez a Nani egyáltalán nem olyan mint amilyennek Cris hiszi….. Kifogom deríteni, hogy mi van mögött és amint megtudom Crisnek is elmondom, mert megérdemli, hogy tudja az igazat a barátjáról.

Visszaültem az asztalhoz mintha mi sem történt volna, pár perccel később Nani is helyet foglalt ismét társaságunkban. Az este további részében nem történt semmi említésre méltó. Rosszul voltam ezért korán felmentem a szobába lefeküdni.

Este 2-szer is rohannom kellett a WC-re, mert hányingerem volt. Szerencsére Crist nem kelltettem fel. A második alkalom után már képtelen voltam visszaaludni, hányingerem volt és a fejem is majd szétrobbant annyira fájt.

Reggel Cris és Nani lementek edzeni a konditerembe, itt volt tehát a remek lehetőség, hogy megkeressem azt a lányt akivel tegnap Nani beszélgetett. Felpattantam az ágyból, de azonnal összeestem nagyon gyengének éreztem magam és még mindig rosszul voltam, de tudtam, hogy ennél jobb alkalmam nem lesz, hogy kiderítsem a dolgokat ezért erőt vettem magamon egy hideg zuhany majd lementem a portára.

-       -Jó reggelt. – Köszöntöttem a pult mögött álló úriembert. – Segítséget szeretnék kérni, keresek egy alkalmazottat a nevét sajnálatos módon nem tudom, de egy fiatal magas, hosszú barna hajú lányról van szó.

-       -Természetes segítek, de az a helyzet 3 ilyen típusú lány dolgozik nálunk. - mondta

-       -Tegnap is dolgozott. – mondtam remélve, hogy így már tudja.

-      - Pillanat mindjárt utána nézek. – mondta és belemélyedt a számítógép monitorjába. – Valamit rosszul csinált esetleg eltűntetett valamit a lány?- kérdezte közben

-       -Dehogyis pont az ellenkezője történt.- füllentettem egy kicsit

-      - Meg is van akit ön keres az Loren. – Útbaigazított a portás, hogy hol találom a lányt majd elköszöntem és felkerestem.

A 2. emeleten találtam meg éppen a 210-es lakosztályból jött ki.

 - Szia ne haragudj te vagy Loren.- léptem oda hozzá.

- Igen én lennék, miben segíthetek?

- Beszélnem kell magával a portugál Nanival kapcsolatban. – ahogy kimondtam Nani nevét az arca elsápadt és láttam a tekintetében a kétségbe esést.

- Elnézést de dolgozom nincs időm beszélgetni. – rázott volna le, de nem hagytam.

- Tudom mi történt és nem akarok rosszat magának sőt segíteni szeretnék, de ahhoz beszélnünk kell.

-De én nem beszélhetek.- mondta.

-Muszáj lesz, hallottam a tegnap esti beszélgetést és segítenie kell, hogy a dolgok a helyére kerüljenek. Én nem akarok semmit magára erőszakolni, de nagyon fontos lenne.

-Rendben, de nem most és nem itt. Találkozzunk este a Amazona kávézóban. Tudja hol van?

-Nem, de megoldom. Hánykor?

-7-kor van vége a műszakomnak. Fél 8 megfelel magának?

-Tökéletes.- válaszoltam.- Akkor én most megyek is akkor fél 8.- viszlát és köszönöm.

- Tegezzen nyugodtan, hiszen egyidősek vagyunk.- mondta.- Még nem tettem semmit úgyhogy ne köszönje.

Elköszöntem tőle és vissza mentem a szobába ahol már a fiúk is ott voltak. 

- Sziasztok. Elfáradtatok?

-Szia kicsim.- köszöntött Cris és egy csókot nyomott a homokomra.- Sápadt vagy történ valami?- kérdezte

-Nem semmi csak nem vagyok a legjobb formában.

-Este azért lógtál el a buliból, mert bulizni voltál ahol kicsit felöntöttél a garatra? - kérdezte Nani

-Haver ezt ne.- fordult Cris Nani felé.- Te meg ne is foglalkozz vele.- fogta meg a kezem, de én kirántottam.

-Kezd nagyon elegem lenni ebből az egészből.- mondtam. Becsaptam az ajtót és bezárkóztam a szobába.

/Cris/

-Erre mért volt szükség? 

-Te komolyan, nem látod, hogy titkol valamit előled, előlünk?

-Nem tudom mi bajod van vele és mért van ilyen meggyőződésed róla, de amióta itt vagy ezt nyomod. Kérlek legalább az én kedvemért fejezd be.

-Minek van szemed ha nem használod?? - kérdezte gúnyosan.

-Hagyjuk. Mert kezdesz felhúzni.- fordítottam neki hátat és legyintettem egyet a kezemmel.

-Bolond vagy.

Próbáltam bemenni a szobába, de nem tudtam mert Nati bezárta az ajtót.

-Engedj be kérlek.- kopogtam be az ajtón, de hiába válasz nem érkezett. A fejemet vakartam miközben az ablakhoz léptem... gyanús gyanú de az nem lehet amit Nani akar belém sulykolni nem az nem lehet de akkor mi ez.... -értetlenkedtem. 

-Te meg hova készülsz -pattantam fel mikor Nati kilépett az ajtón útra készen.

-Hidd el neked semmi közöd nincs hozzá- mondta és a kijárat felé vette az irányt.

-Ez most mi? - ragadtam meg a vállát és magam felé fordítottam.

-Jelen pillanatban nem igazán kérek a társaságod jaj bocsásd meg társaságotokból... és nem tudom hogy ez az elkövetkezendő napokban megvoltozik-e rántotta meg a vállát és kiviharzott.

-És én még mindig nem értem te ebbe a szukába mit szeretsz?

-Ide figyelj. Áhh hagyjuk.- és ott hagytam Nanit a nappaliba....

/Nani/

"Néha túl gonosznak érzem magam..., de ez kit érdekel."- nevettem magamban.- "Mindig elérem amit akarok és ez most sem lesz másképpen. Velem nem jó újat húzni. Nati meg pont azt csinálja... az elejétől fogva ellenséges velem, akkor mégis mit vár. És Crist is kiakarja sajátítani, mint egy tárgy. Cris most nagyon szerelmes és biztos szenvedni fog ha ennek vége, de később hálás lesz nekem és nem tudja majd mivel hálálhatná meg."- Méláztam egy hatalmas vigyorral az arcomon. - "Megvárom míg Cris kicsit lenyugszik és bedobog egy buli ötletet"

/Nati/

Már 7-kor ott voltam a megbeszélt helyen, de még itt is jobb egymagamban ülni, mint a szállodában. Rendeltem egy italt magamnak és vártam Lorent. Integetni kezdem, mikor Loren belépet az ajtón azonnal észre vett. Nagyon pontos volt pontban fél 8-kor foglalt helyet az asztalnál.

-Szia, mit rendeljek neked. - kérdeztem

-Semmit köszönöm.

Rendeltem neki is egy olyat amit én ittam majd a tárgyra tértem.

-Még egyszer nagyon köszönöm, hogy eljöttél. És akkor most kérlek meséld el mi történt. Csak a beszélgetéseteket hallottam, de azt nem tudom mi történt.

- Rám mászott mikor takarítottam és erőszakoskodott.

-Meglátta valaki?

-Sajnos igen.- sütötte le a szemét.- Cris..., de én azonnal elmentem mert nem tudtam elviselni a szégyent. Nem beszéltem róla senkinek mert az biztos az állásomba került volna. Hiszen mit ér az én szavam az övével szemben.

- Igen ebben igazad van jól is tetted. 

- Nem akarok indiszkrét lenni, de ez téged mért érint?

Röviden elmeséltem neki a történetet és hogy mit szeretnék. Elmondtam, hogy egyáltalán nem akarok rosszat neki sőt, tudom hogy problémája van és ezért ilyen, de ezt senki nem tudja.

-Értem.

-Ohh már ennyi az idő?? Azt hiszem itt az ideje, hogy menjünk, már későre jár.- pillantottam az órámra.

Kikértük a számlát amit természetesen én álltam, hiszen ez a minimum.

-Még egyszer nagyon köszönöm. A szállodában mi nem ismerjük egymást ugye ezt tudod?

-Persze ez nekem is tiszta sor.- bólintott.

Felálltam az asztaltól a kijárat felé vettem az irányt mikor.....