2011. május 28., szombat

Mindenem az életem-53.rész


/Nati/

-Ohh már ennyi az idő?? Azt hiszem itt az ideje, hogy menjünk, már későre jár.- pillantottam az órámra.
Kikértük a számlát amit természetesen én álltam, hiszen ez a minimum.
-Még egyszer nagyon köszönöm. A szállodában mi nem ismerjük egymást ugye ezt tudod?
-Persze ez nekem is tiszta sor.- bólintott.
Felálltam az asztaltól a kijárat felé vettem az irányt mikor.....

/Loren/

-Úristen- ordítottam jajveszékelve és Natihoz futottam. Nati- Nati - szólongattam de semmi. Az emberek persze körénk álltak de csak néztek.... Emberek ne bámuljanak hívjon már valaki egy mentőt ordítottam...
A mentő 5 perc alatt ideért míg Natit rákötötték a műszerekre addig az egyik orvos kikérdezett.
-Kisasszony eltudná nekem röviden pontosan mi történt? - kérdezte zaklattatott énemtől.
-Beszélgettünk, aztán felállt és utána és után....
-Jól van nyugodjon meg. Nem érte a hölgyet valami változás vagy valami meghökkentő esemény???
-Most nem tudok róla....
-És nem mutatkoztak semmi féle betegség jelei mostanában...
-Én csak pár napja ismerem nem tudom ...talán a barátja...de nem tudom
-Rendben köszönöm. Nyugodjon meg.
-Bemehetek vele a kórházba...? - kérdeztem mert úgy éreztem ezt meg kell tennem....
-Hát a mentőautóba nem szállhat be mellé mert nem közeli hozzá tartozó de annak semmi akadálya hogy a kórházban mellette legyen...
-Köszönöm - mondtam és a mentős elsétált.
A mentő nagy zaj közepette szélvész gyorsasággal elhagyta a helyszínt. Gyorsan bepattantam egy Taxiba és a kórházba mentem. A recepciónál tájékozódni próbáltam de azt mondták nem adhatnak ki információkat.... Kétségbe esetten álltam a folyosón mikor valaki megérintettem a vállam.
-Vártunk önt hol volt eddig- kérdezte az előbb megismert mentős srác.
-Én próbáltam de azt mondták nem adhatnak ki információkat...
-Hát igen elvileg csak hozzá tartozónak adhatnak ki de mivel maga volt vele ezért most jöjjön velem. Míg a kórteremhez értünk elmondta hogy stabilizálták az állapotát és megvizsgálták...de többet nem mondhatott így az ájulás okát nem tudtam meg. Arról is tájékoztatott hogy felhívták a telefonban talált legtöbbet hívott számot, azonban egy részeg ürge vette föl a telefont, majd a végén hozzá tette... Ha a kisasszony felébred és ő is úgy akarja bemehet.
Nem tudtam mitévő legyek tudtam hogy aki felvette a telefont az nem lehetett Cris és Nati elmondása alapján az 100%-ra csak Nani lehetett. Ide-oda dobáltam magamban a kérdést elmenjek vagy maradjak? Végül arra jutottam hogy maradok, hiszen ha felébred kell hogy legyen mellette valaki, azonban azt sem akartam hogy Cris ne tudjon erről addig míg fel nem kell Nati hiszen kitudja az mikor lesz... Felhívtam a szállodában dolgozó barátnőmet és megkértem arra hogy szóljon Crisnek hogy a barátnője kórházba került...

/Cris/

Már nagyon későre volt éjfél is elmúlt, de Nati sehol sem volt...a szálloda szobába ütem a TV előtt és a csatornák között ugráltam. Nani sem volt velem mert ő meg valami lánnyal megismerkedett a bárba és vele maradt... Hát én sem így képzeltem el a nyaralásom egyedül nézek egy szellemekről szóló műsort.... Már éppen az álomba merülés határán voltam mikor valaki kopogott az ajtón.
-Nati - pattantam föl, de mikor a kinyitottam az ajtót csak egy szobalány állt előttem. Mit akar maga ilyenkor , kérdeztem kissé ingerülten... nem éppen szokás éjfél után bekopogni a vendégek lakosztályába.
-Elnézést- szabadkozott a lány - csak tudja engem arra kértek hogy mondjam meg magának hogy a barátnője a St Paul kórházba van.
-Kórházba van és nem hívnak ne nevettessen....
-Uram nekem csak azt mondták hogy szóljak - mondta és elviharzott.
A telefonomat kezdtem keresni de sehol sem találtam...basszus lehet tényleg hívtak és még mindig nincs itt Nati pedig 7-kor elment lehet nem szórakozott ez a lányka.

/Nati/

Felkeltem körbenéztem és egy fehér és üres kórtermet láttam magam körül...párpercre rá egy ápoló nő lépett mellém
-Maradjon nyugodt mindjárt jön a doktor úr
-Hogy kerültem ide mi törten??  Úristen szét hasad a fejem... Nem sokkal később ahogy az ápolónő mondta megjött az orvos.
-Jó reggelt kisasszony. Jobban érzi magát?
-Szétrobban a fejem... de egyébként rendben vagyok. De mi történt elmondaná valaki miét vagyok itt?
Az orvos elmondta hogy miért vagyok itt hogy mi történt , hogy mi a bajom pontosan, és hogy ez mit jelent a jövőre nézve. Mikor végighallgattam az orvos álltál elmondtottakat szóhoz sem jutottam...erre nem számítottam. Az ápoló nő a végén elmondta hogy  van kint valaki aki egész este folyamán itt tartózkodott, és azt várta hogy felébredjek.
-Szóljon ha sikerült feldolgoznia az információkat és barátja bejöhet....-mondta
-Köszönöm - mondtam 5 perc múlva bejöhet.

/Loren/

Éppen a kávés automatánál álltam mikor egy ismerős arcot láttam...az ismerős arc egy ápolónőhöz lépett és beszélhetni kezdett vele, majd mikor odanéztem újból azt láttam hogy a hölgy felém mutogat és Cris felém tart.
-Mi- történ Natival???
-Elájult de többet nem tudok...behozták a kórházba megvizsgáltál most alszik...- mondtam
-Belehet menni hozzá?- kérdezte
-Engem nem engedtek be... de te biztos bemehetsz. feleltem.
-Még jó hogy nem engedtek be kivagy te ??? habár kissé ismerős vagy -kérdezte lenézően miközben elindult a kórterem felé.
-Hogy kivagyok? Az aki a barátnőd mellet volt az elmúlt 6-7 órában....- mondtam neki szemrehányóan... hívhat téged az ember...
-Most már nincs szükség rád mehetsz intett nekem és be ment a terembe.
Eddig itt voltam , csak akkor lesz nyugodt a lelkiismeretem ha addig itt maradok amíg fel nem ébred....utána nem látnak többé.

...

5 perccel később miután az orvosok és az ápolónő kijött engedélyt kaptam hogy bemehessek Natihoz, Cris éppen elment... Kissé féltem hiszen nem tudtam mit mondtak neki és nem voltam benne biztos hogy én vagyok az a személy akint elsőnek látni akart.
-Szia Loren vagyok - dugtam be a fejem az ajtón - én ...szóval ha nem akarod hogy bejöjjek elmegyek csak úgy volt tiszta a lelkiismeretem ha megvárom míg felébredsz. - mondtam kissé zavartan.
-Nem gyere be nyugodtan...talán most nem is látnék szívesen mást...de Cr... kezdett bele újabb mondatába.
-Elment...
-Szép... elmondanád nekem mik történtek mert te voltál velem ott és te tudsz a legtöbbet.
-Igen...elmondtam neki mindent azt hogy Cris 5 órája jött és mikor hívták egy részeges üreg vette fel a telefont,de aztán én elküldtem egy barátom hogy szóljon stb. Míg beszéltem láttam hogy többször a sírás kerülgette... nem tudtam most mi tévő legyek
-Minden rendben? - kérdeztem
-Nem nincsen - tört el nála a mécses és csak zúdultak ki a könnyei. Bár nem rég ismerlek de te voltál az aki végig mellettem voltál szóval... nekem nekem ....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése