A kedvemet a ma esti eredmény eléggé lelombozta, gondolom ti sem vagytok ezzel máshogy, itt a rész ahogy megígértem remélem jobb kedvre derít benneteket....
/Ronaldo/
Felhívtam Marcelot, hogy jöjjön át, mert muszáj beszélnünk. Nem lakot messze így körülbelül fél óra alatt nálam is volt.
-Szia.Gyere beljebb- invitálta be- Nem fog elhinni mi történt.
-Ugye nem csináltál hülyeséget?
-Hát...
-Mond hogy nem csináltál hülyeséget.-mondta nyomatékosan
-Hülyeségnek számít az hogy megcsókoltam Nataliat?
-Na most mit csináltál?
-Mondom megcsókoltam Nataliat.-mondtam
-Rico kifog nyírni.
-Nem mert Rico nem fogja megtudni.
-És még is ezt hogyan képzelted?
-Nem képzeltem sehogy veszekedtünk és elragadott a hév. Riconak nem mondhatom, mert biztosan kiakadna .
-És mi volt ez után?
-Felpofozott és faképnél hagyott. Nem értem, mert úgy éreztem élvezi nem lökött el amikor megcsókoltam a végén meg elrohan. Viszonozta a csókomat és élvezte ahogy én is.
-Haver nem lennék a helyedben. Bele gondoltál hogy lesz ezután?
-Na pont ez az, hogy fogalmam sincs. Ricoéknál mindennapos vendég vagyok és fordítva, de így hogy most ez történt Natival nagyon kellemetlen lesz és nem tudom hogyan kezeljem.
-Én nem tudok tanácsot adni nem voltam még ilyen helyzetbe de nem is szeretnék.
-Köszi nagy segítség vagy mondhatom-mondtam
-Gondolkodtál volna hamarabb.-mondta röhögve szerintem élvezte hogy kétségbe esettnek lát.- Na jó gondolkozunk reálisan azt nem csinálhatod, hogy kerülöd Ricoékat, mert abból mindenki rájönne hogy valami nem stimmel és kiderülne minden. Próbálj meg természetes maradni és ha alkalmad van rá beszélj Natival.
-Áhh nem tudom lehet ritkábban megyek majd Ricoékhoz. Beszéljek vele, de ez olyan gázos ez az egész szitu.
-Elrohant vagyis nem hinném hogy bármit is akarna tőled. Bocsi Cris, de szerintem ez a helyzet.
-Lehet, nem is értem hogy tetszhet nekem nem az ilyen lányokhoz vagyok szokva.
-Pont ezért és nem akarlak emlékeztetni de, mi Pepével megmondtuk, hogy van valami kettőtök között.
-Átgondolom még, hogy mi legyen.-mondtam-Ha van dolgod menjél, edzésen találkozunk és senkinek egy szót se erről.
-Oké szia! Ne kísérj ki kitalálok.
Ledőltem a kanapéra, összekulcsoltam a kezem és a fejem alá raktam.
"Kemény srác vagyok és nem fogok ezen agyalni."-győzködtem magam mintha valaki más pont az ellenkezőjét mondta volna.- "Lesz ahogy lesz magamat sodortam ilyen helyzetbe majd meglátjuk mi sül ki belőle. Úgyis tudom mi lesz a vége, Natalia azt mondja, hogy ennyi volt és felejtsem el mintha meg se történt volna. És ha ezt mondja én ezt fogom tenni ezek után meg ugyanolyan fagyos lesz a hangulat köztünk mint a csók előtt talán még fagyosabb is"
/Natalia/
Ahogy gondoltam a futás nagyon jót tett. Eldöntöttem hogy meg nem történtté nyilvánítom az esetet és nem szólok róla senkinek.
Mivel nagyon kellemetlennek éreztem a történteket nem akartam szemtől szemben megbeszélni Crissel ezért úgy döntöttem írok egy levelet. A levelet vagy 100-szor újra kezdtem, de végül sikerült megírnom, mivel tudtam hogy Riconak és neki ilyenkor van edzése átmentem mert tudtam,hogy így biztos nem futhatok össze vele. A levél megírása után tanulni kezdtem, hogy a gondolataimat eltereljem, de nem nagyon ment csak azon járt az agyam, hogy viselkedjek majd Fernandoval. Úgy döntöttem felhívom és megkérem mégis találkozzunk ma.
/Ronaldo/
Többen is szóvá tették hogy ezen az edzésen nem voltam 100%-os , de nem tudtam mit tenni e gondolataim csak a csókon és Natalián járt.
-Hé Cris minden rendben, nem nézel ki túl jól? - szólalt meg Rico mikor az öltözőbe értünk.
-Á semmi említésre méltó....-mondtam
-Csak nem egy lány?-kérdezte mire Marcelo és Pepe kuncogni kezdtek. Hát igen meglepődtem volna ha Marcelo magába tartja.
-Semmi említésre méltó, na persze súgta oda Pepe Marcelonak.
-Ti tudtok valamit -kérdezte Rico miközben a cipőjét vette le.
-Ugye nem gondolod hogy nem neked mondaná el először ha lenne valami vagy valaki? -kérdezte Marcelo.
-Igaz...Gyere át hozzánk vacsorára Manuela jól főz te is tudod és nemleges választ nem fogadok el.
-De....
-Mondtál valamit?-fordult hátra.
-Nem, nem. Viszek majd valamit...
....
"Mit vigyek ??? Megvan viszek Brigadeirost (brazil nemzeti édesség) .
7 óra... megint kések pedig csak ide a szomszédba megyek, de szerintem ezt már úgy is megszokták. Nagy levegőt vettem, hiszen sejtettem hogy az érzelmeim számára ez az este nem lesz séta galopp hiszen most találkozom Natival először azután hogy csókolóztunk."
/Ronaldo/
Felhívtam Marcelot, hogy jöjjön át, mert muszáj beszélnünk. Nem lakot messze így körülbelül fél óra alatt nálam is volt.
-Szia.Gyere beljebb- invitálta be- Nem fog elhinni mi történt.
-Ugye nem csináltál hülyeséget?
-Hát...
-Mond hogy nem csináltál hülyeséget.-mondta nyomatékosan
-Hülyeségnek számít az hogy megcsókoltam Nataliat?
-Na most mit csináltál?
-Mondom megcsókoltam Nataliat.-mondtam
-Rico kifog nyírni.
-Nem mert Rico nem fogja megtudni.
-És még is ezt hogyan képzelted?
-Nem képzeltem sehogy veszekedtünk és elragadott a hév. Riconak nem mondhatom, mert biztosan kiakadna .
-És mi volt ez után?
-Felpofozott és faképnél hagyott. Nem értem, mert úgy éreztem élvezi nem lökött el amikor megcsókoltam a végén meg elrohan. Viszonozta a csókomat és élvezte ahogy én is.
-Haver nem lennék a helyedben. Bele gondoltál hogy lesz ezután?
-Na pont ez az, hogy fogalmam sincs. Ricoéknál mindennapos vendég vagyok és fordítva, de így hogy most ez történt Natival nagyon kellemetlen lesz és nem tudom hogyan kezeljem.
-Én nem tudok tanácsot adni nem voltam még ilyen helyzetbe de nem is szeretnék.
-Köszi nagy segítség vagy mondhatom-mondtam
-Gondolkodtál volna hamarabb.-mondta röhögve szerintem élvezte hogy kétségbe esettnek lát.- Na jó gondolkozunk reálisan azt nem csinálhatod, hogy kerülöd Ricoékat, mert abból mindenki rájönne hogy valami nem stimmel és kiderülne minden. Próbálj meg természetes maradni és ha alkalmad van rá beszélj Natival.
-Áhh nem tudom lehet ritkábban megyek majd Ricoékhoz. Beszéljek vele, de ez olyan gázos ez az egész szitu.
-Elrohant vagyis nem hinném hogy bármit is akarna tőled. Bocsi Cris, de szerintem ez a helyzet.
-Lehet, nem is értem hogy tetszhet nekem nem az ilyen lányokhoz vagyok szokva.
-Pont ezért és nem akarlak emlékeztetni de, mi Pepével megmondtuk, hogy van valami kettőtök között.
-Átgondolom még, hogy mi legyen.-mondtam-Ha van dolgod menjél, edzésen találkozunk és senkinek egy szót se erről.
-Oké szia! Ne kísérj ki kitalálok.
Ledőltem a kanapéra, összekulcsoltam a kezem és a fejem alá raktam.
"Kemény srác vagyok és nem fogok ezen agyalni."-győzködtem magam mintha valaki más pont az ellenkezőjét mondta volna.- "Lesz ahogy lesz magamat sodortam ilyen helyzetbe majd meglátjuk mi sül ki belőle. Úgyis tudom mi lesz a vége, Natalia azt mondja, hogy ennyi volt és felejtsem el mintha meg se történt volna. És ha ezt mondja én ezt fogom tenni ezek után meg ugyanolyan fagyos lesz a hangulat köztünk mint a csók előtt talán még fagyosabb is"
/Natalia/
Ahogy gondoltam a futás nagyon jót tett. Eldöntöttem hogy meg nem történtté nyilvánítom az esetet és nem szólok róla senkinek.
Mivel nagyon kellemetlennek éreztem a történteket nem akartam szemtől szemben megbeszélni Crissel ezért úgy döntöttem írok egy levelet. A levelet vagy 100-szor újra kezdtem, de végül sikerült megírnom, mivel tudtam hogy Riconak és neki ilyenkor van edzése átmentem mert tudtam,hogy így biztos nem futhatok össze vele. A levél megírása után tanulni kezdtem, hogy a gondolataimat eltereljem, de nem nagyon ment csak azon járt az agyam, hogy viselkedjek majd Fernandoval. Úgy döntöttem felhívom és megkérem mégis találkozzunk ma.
/Ronaldo/
Többen is szóvá tették hogy ezen az edzésen nem voltam 100%-os , de nem tudtam mit tenni e gondolataim csak a csókon és Natalián járt.
-Hé Cris minden rendben, nem nézel ki túl jól? - szólalt meg Rico mikor az öltözőbe értünk.
-Á semmi említésre méltó....-mondtam
-Csak nem egy lány?-kérdezte mire Marcelo és Pepe kuncogni kezdtek. Hát igen meglepődtem volna ha Marcelo magába tartja.
-Semmi említésre méltó, na persze súgta oda Pepe Marcelonak.
-Ti tudtok valamit -kérdezte Rico miközben a cipőjét vette le.
-Ugye nem gondolod hogy nem neked mondaná el először ha lenne valami vagy valaki? -kérdezte Marcelo.
-Igaz...Gyere át hozzánk vacsorára Manuela jól főz te is tudod és nemleges választ nem fogadok el.
-De....
-Mondtál valamit?-fordult hátra.
-Nem, nem. Viszek majd valamit...
....
"Mit vigyek ??? Megvan viszek Brigadeirost (brazil nemzeti édesség) .
7 óra... megint kések pedig csak ide a szomszédba megyek, de szerintem ezt már úgy is megszokták. Nagy levegőt vettem, hiszen sejtettem hogy az érzelmeim számára ez az este nem lesz séta galopp hiszen most találkozom Natival először azután hogy csókolóztunk."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése