Mindenem az életem-5.rész

-Te ugye most szórakozol velem azért nem segítettél mert éhes voltál.
-Szendvicset csináltam és igen nagyon éhes voltam de látom megoldottad.-mondta
-Minek mentél bele hogy itt lakjak hogy ha mind2-nek világos hogy nem kedveljük egymást.
-Muszáj ezt megtárgyalnunk itt vagy és ennyi nem tehetlek már ki az utcára....
-Igen muszáj, de ha lehet gyorsan mert programom van.-mondtam egyre hangosabban
-Mert Rico a barátom.
-És?? Nekem is jobb lett volna ha egy szállodába vagyok és neked is mert azt csinálhatsz amit akarsz nem függesz tőle.
-És mit mondtam volna, hogy haver ezt még is hogy képzeled ez?? Na persze aztán meg fucs a barátságunknak. Hidd el így is azt fogom csinálni a 2 hét alatt ami jól esik végül is az én házam.
-Tudtam hogy ez lesz.

Felvittem a szobába a cuccomat és elkezdtem készülni, de semmi komoly végül is ez nem randi csak egy találkozó. Egy csőnadrágot vettem fel egy toppal és tornacipő. A hajamat lófarokba kötöttem és nem is sminkeltem csak egy szempillaspirál és kész is voltam.
Még volt egy kis időm addig lementem és ittam egy turmixot.
-Te meg hová mész? Nekem azt mondta Rico nem ismersz senkit.
-El majd jövök. -Hallottam ahogy dudálnak.Kinéztem az ablakon és itt volt Fernando értem.
Felkaptam a napszemcsim és a telefonom és elmentem. Fernando egy gyönyörű Cabrioval jött értem vadiújnak látszott.
-Szia!-adtam neki két puszit
-Hello! Nagyon csinos vagy!-mondta
-Köszi! Hova megyünk?
-Van egy jó étterem a városban remélem éhes vagy.
-Igen.

Egy nagyon kis hangulatos étterembe mentünk közel sem olyan volt mint ahol múltkor Manueláékkal voltunk.
Nagyon jó fej srác volt sokat nevettem, ami nagyon jól esett mert régen nevettem ennyit valakivel.
-És hogy-hogy Cris-nél laksz? Esetleg van valami köztetek?
-Úristen dehogyis ez még viccnek is rossz. Csak a lakást felújítják és így oda kerültem, de hidd el jobban örültem volna ha nem.
-Ha jó látom nem vagy annyira kibékülve vele.
-Hát az az igazság hogy nem régóta vagyok itt de volt egy kis összezördülésünk.
-Na és van kedved még elmenni sétálni vagy valami más?
-Persze! A séta jó ötlet.

Nagyon kedves volt és ő volt az egyetlen ismerősöm itt Madridban a családomon és Crissen kívül. A parkban jót sétáltunk sokat beszélgettünk és persze nevettünk. Este 11-re értem haza.
-Nagyon jól éreztem magam.-mondtam
-Na ennek örülök, akkor ez azt jelenti hogy megismételjük.
-Lehet róla szó.-mondtam mosolyogva
-Akkor holnap.- adott egy puszit és elment.

Csöngettem, de senki nem nyitott ajtót. " Na ez remek nincsen kulcsom és Cris nincs itthon" Leültem a lépcsőre és vártam Crist. 1 órát ültem ott kb. amikor megjött.
-Te meg mitcsinálsz azt hittem ma már haza sem jössz?-mondta
-Neked is szia! Szerintem ne keverj össze magaddal. Inkább nyisd ki az ajtót

Felmentem a szobámba gyorsan lefürödtem aztán felvettem a hálóingemet. "Biztos ebbe akarok én itt mászkálni lehet jobban járnék egy melegítővel, de annyi lányt látott már pont én érdekelném. Áhh nem tudom megvárom míg lefekszik azt lemegyek."
Hallottam amikor bezárja az ajtót és akkor lementem csináltam magamnak egy teát, a kanapéra kucorogtam és betettem egy filmet azok közül amiket találtam.
-Te még ilyenkor TV-zel kérdezte miközben jött le a lépcsőn
-Jaj, de megijesztettél azt hittem lefeküdtél.
-Rosszul.-mosolygott csibészesen.
Leült mellém és csöndbe néztük a filmet.
-Van barátod.-törte meg a csendet
-Nincs! De most komolyan erről akarunk beszélgetni?
-Nem csak gondoltam kérdezek valamit-mondta
-Oké akkor visszadobom a labdát neked van barátnőd?
-Nincs!
-De amúgy ki mondta hogy nekünk beszélgetnünk kell megvagyunk-e nélkül is.
-Gondoltam megtöröm a csendet-mondta
Felálltam hogy kivigyem a bögrémet a konyhába, de ahogy felálltam egyből visszaültem volna. Láttam, ahogy Cris bámul. Úgy éreztem magam mintha meztelenül állnék előtte legszívesebben elbújdostam volna szégyenembe nem mintha nem lenne jó alakom, mert világ életemben arra voltam a legbüszkébb, de akkor is rosszul éreztem magam. Ahogy megjártam a konyhát oda és vissza éreztem ahogy vizslat a szemével. Gyorsan visszaültem a helyemre.
-Láttam hogy amikor mondtam hogy nincs barátnőm felcsillant a szemed
-Na persze te képzelődsz pont egy felfuvalkodott focistával akarnék járni. Inkább maradj csöndben érdekel a film.

Másnap arra kelltem hogy a "saját" ágyamban fekszem. Nem nagyon emlékeztem rá hogy felmentem volna, de hát itt vagyok. Kicsit kómásan mentem le a konyhába.
-Jó reggelt.
-Neked is.
-Tegnap bealudtál a filmnél úgyhogy felvittelek.
-Tessék? Te? Engem?-mondtam meglepődve
-Igen mégiscsak kényelmesebb az ágyadban mint a kanapén
-Köszönöm.
"Ki ez az ember? Én ezt nem ismerem! Mért ilyen kedves biztos akar valamit csodálkoznék ha nem. Csodálkoznék? Nem is ismerem lehet hogy tényleg ilyen és csak a média állítja be olyannak. Ez nekem akkor is furcsa. Na majd kiderül"
-Héé! Min gondolkozol kislány?
-Neked Natalia.
-Na kérsz zabpelyhet vagy nem?-kérdezte
-Kérek- " Na ez nekem tényleg furcsa tegnap még a bőröndömet felvinni sem segített ma meg ilyen mézes mázos, tuti akar valamit"