Mit vigyek ??? Megvan viszek Brigadeirost (brazil nemzeti édesség) .
7 óra... megint kések pedig csak ide a szomszédba megyek, de szerintem ezt már úgy is megszokták. Nagy levegőt vettem, hiszen sejtettem hogy az érzelmeim számára ez az este nem lesz séta galopp hiszen most találkozom Natival először azután hogy csókolóztunk, gondolkozás közben kinyitottam a levelet és olvasni kezdtem...
Kedves Cris,
7 óra... megint kések pedig csak ide a szomszédba megyek, de szerintem ezt már úgy is megszokták. Nagy levegőt vettem, hiszen sejtettem hogy az érzelmeim számára ez az este nem lesz séta galopp hiszen most találkozom Natival először azután hogy csókolóztunk, gondolkozás közben kinyitottam a levelet és olvasni kezdtem...
Kedves Cris,
Ami megtörtént az megtörtént, nem lehet vissza fordítani... Tudom te nem szeretsz nem is mondtad csak kíváncsi voltál milyen ha egy olyan lánynál mint én aki nem ugrik egyből a nyakadba mit tudsz elérni, teszteltél és én megbuktam... Ez jó kihívás volt számodra. Most nagyon dühös vagyok, de nem rád hanem sokkal inkább magamra, azt hittem én nem tudok bedőlni az ilyennek de tévedtem. Ezt az esetet könyveljük el életünk baklövésének és ne beszéljünk senkinek róla. Mivel ugyanazt érezzük egymás iránt un szimpátiát nem lesz ezután más a viszonyunk. Riconak és Manuelának ne szólj erről, bár gondolom úgysem tetted volna...
Üdv, Nati
"Magam sem értem miért, csókoltalak meg de úgy éreztem ezt kell tennem ha tudnád..."
-Hééé itt vagy.... gyere be még megfázol.- mondta Rico. Beléptem az ajtón és megláttam Natit amint éppen a lépcsőn fut le.
-Ki az kérdezte - mert még nem vett észre.
-Manuela nem mondta áthívtam Crist vacsorára.-mondta Nem volt teljesen ön maga a mai edzésen gondoltam mi jobb kedvet csinálunk neki.-súgta oda Natinak
-Remek... Felmegyek ha asztalhoz ülünk szóljatok.
-Jó kb. 10 perc és eszünk.-mondta Rico Cris gyere már beljebb, ne álj úgy ott mint egy rakás szerencsétlenség... Nem ismerek rád ütögetett vállba majd a nappali felé vettük az irányt. Nappali felé vezető úton ismét elmerengtem: "Ho-ho álljon meg a menet mit csinálok én nem sírok egy lány miatt keresek mást... igen én vagyok Cristiano Ronaldo bárkit megkaphatok.... Viszlát Natalia nem leszel mindennapi gond a fejemben...
-Szia, mit hoztál nekünk-kérdezte Manuela hatalmas mosollyal
-Csak egy kis édesség...
-Üljetek asztalhoz ezt beviszem a konyhába, utána meg tálalok, Rico hozz már fel kérlek egy jó kis bort, te Cris meg szólj föl kérlek Natinak.
-Ne menjek inkább én a borért- kérdeztem
-Én nem vitatkoznék vele mondta Rico- majd elindult. Az emeleten a 2. ajtó jobbra az ő szobája... órdította utánam.
Felmentem az emeletre és bekopogtam az ajtón... Nati az erkélyen állt éppen telefonált közelebb mentem hogy szóljak neki mikor meghallottam hogy valakivel igen belsőségesen beszél.... gondolhattam volna biztos Fernando...azért így belegondolva ez elég undorít nekem mondja az okosságait de ő az ellenkezőjét teszi.... Vissza settenkedtem az ajtóhoz és megálltam kint a folyosón vártam pár percet és újra bementem, akkor már befejezte a telefonálást.
-Gyere, Manuela tálal.-szóltam be a résnyire nyitott ajtón.
-Rendben...
/Natalia/
"Na ez egy érdekes vacsora lesz egy ideig meg kéne próbálnom az ilyen fajta találkozásokat elkerülni. Elolvasta már e levelem???? És ha igen mit szólta hozzá, ha pedig nem akkor jaj... nem tudja mit gondolok és még nagyon rossz is lehet ebből a napból. A lépcsőn lefelé menet csak imádkoztam Istenhez hogy könnyen átvészeljem ezt az estét....
...
-Manuela ismét istenit főztél....-mondtam
-Mekkora szerencsém van hogy ti laktok a szomszédomba, így mindig úgy étkezhetek mint egy étteremben-mondta Cris.
-Köszönöm a bókokat...Nati várd csak ki a desszert idejét....
-Miért, mit sütöttél?-kérdeztem
-Én semmit de Cris a kedvencedet hozta....
-Oda figyeltem én míg távol voltatok-mondta mosolyogva.
-Jut eszembe, miközben tálaltam kereset telefonon valami Fernando-mondta Manuela
-Tényleg és mit akart?
-Azt mondta nem fontos, mert ma úgyis találkoztok.
-Igen este.
-Mesélj róla ,ki ő pontosan, hagy tudjunk meg mi is róla többet.-mondta Manuela
-Igen mesélj róla, kíváncsiak vagyunk.-fordította Manueláról rám a tekintetét Cris.
-Ahogy Cris mondja nagyon kíváncsiak vagyunk-mondta Rico
-Na hallgatjuk.-mondta Cris gúnyosan.
-Mesélj inkább te. Szerintem te jobban is ismered mint én végül is a te bulidon ismertem meg.
-A te véleményedre kíváncsiak nem az enyémre.- mondta Cris. Biztos voltam benne hogy már olvasta a levelet és ezért még egy lapáttal bunkóbb mint szokott.
-Fernando egy nagyon rendes srác akivel nagyon jól érzem magam és alakul köztünk valami, de nem szeretném elsietni a dolgokat és nem is szívesen beszélek még erről.-nagyon idegesített hogy amíg mondtam Cris csak forgatta a szemét és folyamatosan "pfff-ögöt" és "na perszézett". Elmondani sem tudom hogy mennyire idegesített.
-Oké, akkor nem is faggatlak tovább-mondta a testvérem
-De engem érdekelnek a részletek-nyögte be Cris. Szúrós tekintettel néztem rá és a többiek is furcsának találták.
-Csak vicc volt NYUGI VAN!-monda gyorsan mikor mind3-an őt néztük.
-Cris behoznád a desszertet, amit hoztál-kérte meg Manuela. Közben csöngettek-Majd én kinyitom-mondta Manuela és már ment is kinyitni az ajtót.
-Nem akarok zavarni.
-Éppen vacsorázunk és a desszert következik gyere csatlakoz-hallottam kintről a hangokat.
-Fernando?? Nem későbbre beszéltük meg?
-De csak gondoltam megleplek. A tesód volt olyan kedves és meghívott hogy egyek veletek.
Cris pont akkor lépet meg és majd nem leejtette a tálat a meglepetségtől
-Ülj le Nati mellé.-mondta Rico
-Hello, te mit keresel itt?-kérdezte Cris.
-Nyugi nem hozzád jött-vágtam rá egyből.
-Nem mondod komolyan? Ezt nem is gondoltam volna.
....
/Ronaldo/
A vacsora után én és Rico külön vonultunk a nappaliba, míg Manuela, Fernando és Nati az étkezpben beszélgettek tovább.
-Kérhetek tőled egy szívességet?-kérdezte Rico
-Hogyne!
-Most lesz az 5. házassági évfordulónk Manuelaval és szeretnénk egy partyt a családtagokkal és a közeli barátokkal. Te sok rendezvény szervezőt ismersz, intézd már ezt el nekem. Nem kell túl puccos, de azért nézzen ki valahogy-
-Számíthatsz rám mondtam
Ebben a pillanatban egy remek ötlet jutott eszembe....
-
-Gyere, Manuela tálal.-szóltam be a résnyire nyitott ajtón.
-Rendben...
/Natalia/
"Na ez egy érdekes vacsora lesz egy ideig meg kéne próbálnom az ilyen fajta találkozásokat elkerülni. Elolvasta már e levelem???? És ha igen mit szólta hozzá, ha pedig nem akkor jaj... nem tudja mit gondolok és még nagyon rossz is lehet ebből a napból. A lépcsőn lefelé menet csak imádkoztam Istenhez hogy könnyen átvészeljem ezt az estét....
...
-Manuela ismét istenit főztél....-mondtam
-Mekkora szerencsém van hogy ti laktok a szomszédomba, így mindig úgy étkezhetek mint egy étteremben-mondta Cris.
-Köszönöm a bókokat...Nati várd csak ki a desszert idejét....
-Miért, mit sütöttél?-kérdeztem
-Én semmit de Cris a kedvencedet hozta....
-Oda figyeltem én míg távol voltatok-mondta mosolyogva.
-Jut eszembe, miközben tálaltam kereset telefonon valami Fernando-mondta Manuela
-Tényleg és mit akart?
-Azt mondta nem fontos, mert ma úgyis találkoztok.
-Igen este.
-Mesélj róla ,ki ő pontosan, hagy tudjunk meg mi is róla többet.-mondta Manuela
-Igen mesélj róla, kíváncsiak vagyunk.-fordította Manueláról rám a tekintetét Cris.
-Ahogy Cris mondja nagyon kíváncsiak vagyunk-mondta Rico
-Na hallgatjuk.-mondta Cris gúnyosan.
-Mesélj inkább te. Szerintem te jobban is ismered mint én végül is a te bulidon ismertem meg.
-A te véleményedre kíváncsiak nem az enyémre.- mondta Cris. Biztos voltam benne hogy már olvasta a levelet és ezért még egy lapáttal bunkóbb mint szokott.
-Fernando egy nagyon rendes srác akivel nagyon jól érzem magam és alakul köztünk valami, de nem szeretném elsietni a dolgokat és nem is szívesen beszélek még erről.-nagyon idegesített hogy amíg mondtam Cris csak forgatta a szemét és folyamatosan "pfff-ögöt" és "na perszézett". Elmondani sem tudom hogy mennyire idegesített.
-Oké, akkor nem is faggatlak tovább-mondta a testvérem
-De engem érdekelnek a részletek-nyögte be Cris. Szúrós tekintettel néztem rá és a többiek is furcsának találták.
-Csak vicc volt NYUGI VAN!-monda gyorsan mikor mind3-an őt néztük.
-Cris behoznád a desszertet, amit hoztál-kérte meg Manuela. Közben csöngettek-Majd én kinyitom-mondta Manuela és már ment is kinyitni az ajtót.
-Nem akarok zavarni.
-Éppen vacsorázunk és a desszert következik gyere csatlakoz-hallottam kintről a hangokat.
-Fernando?? Nem későbbre beszéltük meg?
-De csak gondoltam megleplek. A tesód volt olyan kedves és meghívott hogy egyek veletek.
Cris pont akkor lépet meg és majd nem leejtette a tálat a meglepetségtől
-Ülj le Nati mellé.-mondta Rico
-Hello, te mit keresel itt?-kérdezte Cris.
-Nyugi nem hozzád jött-vágtam rá egyből.
-Nem mondod komolyan? Ezt nem is gondoltam volna.
....
/Ronaldo/
A vacsora után én és Rico külön vonultunk a nappaliba, míg Manuela, Fernando és Nati az étkezpben beszélgettek tovább.
-Kérhetek tőled egy szívességet?-kérdezte Rico
-Hogyne!
-Most lesz az 5. házassági évfordulónk Manuelaval és szeretnénk egy partyt a családtagokkal és a közeli barátokkal. Te sok rendezvény szervezőt ismersz, intézd már ezt el nekem. Nem kell túl puccos, de azért nézzen ki valahogy-
-Számíthatsz rám mondtam
Ebben a pillanatban egy remek ötlet jutott eszembe....
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése