Mindenem az életem-2.rész

A kocsiba végig csöndbe voltam Ricardo és Manuela olyan dolgokról beszélgettek amihez én nem nagyon tudtam hozzá szólni inkább csak hallgattam.

Mikor oda értünk leadtunk a kocsit és bementünk az étterembe. Az étterem tele volt, de mivel ide szóltunk hogy jövünk foglalt helyünk volt. Nem voltam túlságosan éhes, de egy menő étteremben nem mondhatom azt hogy köszönöm szépen nem kérek semmit csak egy pohár vizet, ezért mondtam Ricardonak hogy rendeljen nekem valami finomat végül is ők járnak ide ők tudják mi itt a legjobb.

-Holnap reggel elszeretnék menni futni-mondtam
-Rendben, de hova??-kérdezte a testvérem
-Láttam egy közeli parkot. Azért szóltam hogy tudjatok róla.
-Rendben van. És mikor tervezed megnézni a várost?-kérdezte Rico
-Itt fogok lakni egy darabig úgyis megismerem majd.- Jut eszembe míg nem voltatok otthon kereset téged Cristiano-mondtam Ricardonak
-És mit akart??
-A vasárnapi buliról akart veled beszélni.
-Jó akkor ma már nem de holnap beszélek vele.
-Rendben
-Akkor már ismersz egy embert Madridban rajtunk kívül.-szólalt meg a drága testvérem
-Ohh hát nagyon hálás vagyok.-mondtam fenhangon- de beszéljünk valami másról, mert felidegesítem magam.
-Hát akkor induljunk elég későre jár.

Kifizettük a számlát és haza mentünk. Haza érve egyből felmentem a szobámba és lefeküdtem az ágyba és hamar álomba szenderültem. Reggel korán keltem megmosakodtam, felvettem a melegítőm és elindultam futni.
Kilépve a lakásból az Ipohne-ról bekapcsoltam a zenét és irány a közeli park. Hajnalban mint ilyenkor az lenni szokott alig voltak az utcán imádtam. 2 óra futás után hazaérve egyből csináltam magamnak egy meleg fürdőt. Annyira jól esett kicsit áztatni magam, de azért nem vittem túlzásba, mert nem akartam a tegnaphoz hasonlóan az egész napot semmit tevéssel tölteni. Kiszálltam a fürdőből és hallottam ahogy Ricardo lent telefonon beszél.
-Jó akkor áttudsz jönni.-kérdezte a telefon másik oldalán lévő személyt
A telefon másik végén lévő ember igent mondhatott, mert Ricardo csak ennyit mondott-jó akkor várlak.
Felvettem egy rövidnadrágot és egy toppot majd a fürdőbe összefogtam a hajam az arcomat meg csak hidratáltam egy kicsit. Szeretem a természetességet itthonra minek sminkeljem magam. Elkészültem majd lementem, hogy csináljak magamnak egy turmixot és kitaláljam mit csináljak ma.

Miközben csináltam a turmixot nevetést hallottam a nappaliból."Ki lehet az?"Kitöltöttem magamnak az epres-banános turmixot és a nappaliban csak nem Ricardo és Cristiano fogadott."Akkor vele beszélt Rico gondolhattam volna"
-Szia gyere ülj le-vett észre Rico és invitált oda
-Szia. Köszi ezt inkább kihagyom.
-Ohh hát én mondtam hogy nem tudjuk majd elkerülni egymást.-mondta Cris
Hátat fordítottam és otthagytam őket.
-Hát ez meg mi volt-hallottam Rico hangját
Megkereste Manuelat, hogy megkérdezzem nincs-e kedve ma csinálni valamit. A vasárnapi Cris által tartott bulira akart venni ruhát az ötlet nem csigázott annyira fel, de jobb dolgom nem volt ezért elmentem vele.
Jó volt végre kettesbe lenni vele sokat beszélgettünk. és persze hogy olyan témára is rátértünk amit én legszívesebben hanyagoltam.
-És hogy állsz a fiúkkal?
-Sehogy engem nem érdekelnek.
-Mindjárt keresünk neked egy szép ruhát és te is jössz Vasárnap.Hívom is Crist.
Vitatkoztam, de mit is értem vele semmit. Hallottam, hogy Cris nem nagyon akarta arra hivatkozva hogy úgyse érezném jól magam mintha engem akarna megóvni vagy ilyenek, de átlátszó csak nem akarta, hogy rossz fényt  vessek rá, de nem mondhatott nemet. Egyből elment a kedvem a vásárlástól Manuela mutatta a ruhákat, de én mindegyikre csak ráztam a fejem. Rábíztam a döntést engem nagyon nem érdekelt szerettem volna minél hamarabb otthon lenni.