2011. március 27., vasárnap

Mindenem az életem-48.rész

Nagyon sajnálom, hogy pénteken nem hoztam új részt de az igazat megvallva a fontosabb dolgom volt ugyanis a holland válogatott elé mentem ki autogramokért amiket sikeresen meg is szereztem .
Remélem ez az extra hosszú rész kárpótol benneteket a sok várakozásért. 




/Cris/


-Mit szólnál ha elutaznánk valahova ahol senki nem zavar és élvezhetjük nyugodtam egymás társaságát.
-Rendben de én döntök - mondta mosollyal a szája szélén.

-Én is így gondoltam.-mosolyogtam rá. Ismertem annyira, hogy tudjam ha én döntök az nem tetszene neki.- Hova vágysz a legjobban?-álltam fel, mert a lábam már elgémberedett majd leültem az ágyra.
-Valami meleg helyre, ahol van tengerpart. Azúr kék tenger, homokos tengerpart.-állt fel és az ablakhoz sétált, lecsukta a szemét szerintem elképzelte a világ legtökéletesebb helyét.- Olyan helyet szeretnék ahol nyugodtan pihenhetünk.-nyitotta fel a szemét az álmodozásból.
-Nekem lennének ötleteim, de most te döntesz én nem befolyásollak semmivel sem.
-Maldív-szigeteken voltál már?
-Nem, de a csapattársak közül már volt Gonzo és Sergio és csupa jót mondtak a helyről.
-Akkor meg van az úti cél.
-Ezt most vehetem egy teljesen biztos döntésnek, mert akkor minél hamarabb elintézem a repülőutat és a szállást?
-Ezt úgy mondod mintha annyira szeszélyes lennék és mindig megváltoztatnám a döntésemet.
-Dehogyis csak biztosra akarok menni. Szóval?
-Igen veheted biztosnak intézhetsz mindent, de ne felejts el mindenről tájékoztatni. 
-Ilyennek ismersz? tettem hátra mindkét kezem az ágyon
-Cris! Szerintem ezt meg sem hallottam.
-Jobb is, mert a válasz lehet egy kicsit lealacsonyítana.- felálltam és odamentem hozzá.- Én most megyek.- karoltam át hátulról és nyomtam egy gyengéd csókot a nyakára.
-Rendben, Szeretlek.-fordult meg mosolyogva és lehelet finom ajka az enyémet érintette.
Szerencsém volt, mert Nati tökéletesen választott. Maldív-sziget nekem is újdonság lesz mivel még nem jártam ott, pedig nagyon sokat utazok. Haza mentem és megejtettem két telfont. Az egyik Sergio a másik Gonzo volt. Kicsit érdeklődtem tőlük, hogy hol szálltak meg és milyen helyeket ajánlanak stb. Sergio hamar lerázott, biztos csajozott, de Gonzo nagyon készséges volt és még olyanokról is beszélt, amiket nem is kérdeztem. A telefon beszélgetések után elintéztem a repülőjegyeket és a szállást. A szállással könnyű dolgom volt, mivel egy régi "ismerősöm" által, minden zökkenő mentesen és a leggyorsabban haladt. Lehet, hogy kicsit korai, de holnapra foglaltam a repülő jegyet. Natinak szerencsére nem okozott ez gondot. Bepakoltam a bőröndjeimet és vártam a fiúkat, mert kártyaparti lesz.
...
-Cris leraknád végre azt a szerencsétlen kártya lapot már un a közeledbe lenni - mondta Pepe
-Nyugi srácok...tudjátok jó döntéshez idő kell.-mondtam nekik lapjaim figyelve.
-Héé az nem úgy van hogy jó munkához idő kell nem jó döntéshez - mondta Marcelo
-Na végre - csapott az asztalra Mesi  miután lehelyeztem a lapot.
-Most komolyan azért vártunk majdnem 10 percet hogy egy 7-est lerakjál....- kért számon engem Sami.
-Na jó erre a nagy izgalomra nekem innom kell valamit, nem csatlakozik hozzám valaki? -kérdezte Marcelo
-Ohhhh én én - ugrott fel Mesut -csak egy pár percig hadd legyek távol ettől az elme zavarodottól. 
-Na és mit csináltok most a szünetbe? - kérdezte Sami 
-Ez egy megfontolt kérdés egy megfontolt embertől. - mondta Pepe - vigyáz Sami nehogy begyorsuljál.
-Elég ha a pályán gyors vagyok.
-Meg az ágyban - mondtam viccesen.
-Hát Cris szerintem jobb ha az ágyba inkább erőszakosabb.
-Ki erőszakos? - kérdezte Mesut 
-Hát Sami az ágyban jobb ha az úgy gondolom
- Ha kitárgyaltátok hogy milyen lennék az ágyban akkor válaszolnátok a kérdésemre.
- Feltéve ha te is felelsz az enyémre - mondtam neki.
-Mi lenne az? -kérdezte Sami. A többiek eközben a nevetésüket visszafolyatva próbáltak csendben koncentrálni Sami reakciójára.
-Áruld el nekünk milyen vagy az ágyban? - kérdeztem meg mire mindenkiből vulkánként tört elő a nevetés.
-Na...ne csináljuk ezt a barátunkkal. Mi volt a kérdésed majd én megválaszolom állt ki legjobb barátja védelmére Mesut.
-Azt kérdeztem vicces úrtól és barátjától hogy ki merre megy nyaralni?
Mindenki elmondta a tervét nyárra. Meg sem lepődtem azon hogy Sami és Mesut együtt utaznak majd Németországba, az viszont meglepett hogy Marcelo a feleségével Magyarországra utazik, azt mondja azért ezt választotta mert ez nyugodt helynek tűnt számukra és én meg Pepe sok jót meséltünk róla mivel nekünk volt már szerencsénk a Vb selejtezőn arra járni. Pepe pedig még nem tervezett semmit. Mikor elmondtam nekik hogy én már holnap elutazom kissé meglepődtek. A nagy tervezgetések közepette azért azt megbeszéltük hogy még mielőtt a szezon elkezdődne elmegyünk egy hétvégére együtt a NAGY baráti társasággal.


Este még átmentem Ricoékhoz együtt vacsoráztunk megmutattam a neten a helyet ahova a szállást foglaltam. Nagyon tetszett nekik, Manu a képek nézegetése közben elhatározta hogy míg mi távol leszünk ők is elmennek nyaralni. A baba miatt nem akart hosszú utat bevállalni így a közeli ulticélok között válogatott. 10 körűl elköszöntem és távoztam. Másnap reggel Ricoék vittek ki minket a repülőtérre. Nem tudtak még pontos időpontot utazásukkal kapcsolatban, de azt mondták értesíteni fognak minket. 


...


/Nati/
Már a repülő a kilátástól el állt a szavam, de tudtam az még csak a kezdete ennek a nyaralásnak.
-Ez csodálatos - mondtam a taxiban Crisnek.
-Az de te ennél sokkal sokkal sokkal szebb vagy.- mondta és megcsókolt a kezét a combomon  végighúzta, de én megfogtam hogy ne vigye feljebb.
-Ne itt Cris. - mondta szemébe mélyedve, a szemei értetlenséget tükröztek.
-De hiszen itt elengedhetjük magunkat -  mondta kaján mosollyal.
-De így - böktem fejemmel előre a sofőr irányába.
-Igen jó látja én vagyok Cristiano Ronaldo, és ha nem néz akkor kap egy autagromot és még egy közös fotót is csak ne nézzen.
-Én nem magát nézem hanem a csodaszép barátnőét. - mondta a taxis. Crisnek a szemem majd kiesett a helyéről meglepettségében én pedig csak kuncogtam magamban mellette. Legalábbis csak azt hittem hogy magamba felém fordúlt arca olyan volt mint egy sértett kisgyereknek.
-Vicces vicces?- kérdezte és az oldalamat kezdte el csikizni.
-Az, maga a helyzet és az a fej amit vágsz -  mondtam és imitálni próbálta előbb az előbb látott arcot olya módon hogy a pofazacskóimat levegővel nyomtam ki.
-Ez fájt - mondta, majd kibámult az ablakon.
-Nekem is - mondtam - hiszen meg sem hallottad azt hogy azt mondják a barátnőd csodálatos.
-Azt hiszed, csak ez engem meg sem lep hiszen én tudom hogy az én barátnőm a legszebb, legcsodálatosabb legszexibb és legvonzóbb nő a világon. - közölte miután felém fordúlt és mélyen a tekintetemet kereste. Forró csókba kezdtünk ismét, egyszerűen nem akartam hogy vége legyen ennek a csóknak.
-Na látod ezért jó a limuzin, van sötétített ablak a sofőr és az utas között, tehát ami hátul történik az ott is marad. - mondta mosolyogva. Már az a pár pillanat is  amire elszakadt a számtól kínzott. 
A Hiltonba megérkezve bejelentkeztünk és elfogultak szobánkat. A hormonok csak úgy tomboltak bennem miután   a bőröndjeink is felértek és Cris bezárta az ajtót a londíner fiú mögött én egyszerűen látámatam.
-Ez tetszik - mondta miközben a falhoz szorítva csókolgatta nyakamat. 
-Ez a hét csodálatos lesz -súgtam fülébe imözben lábaimat dereka  köré fontam és lefejtettem róla kék testhez simuló pólóját. Közben ő hideg kezével végig simította hátamat amitől megborzongtam. A szívem minden percben hevesebben vert és minden percben azt éreztem nem lehet ennél jobb de Cris még is jobbá és jobbá tette a pillanatokat/perceket. A pólómat szinte letépte rólam amit én egyáltalán nem bántam, a melltartóm kikapcsolása közben forró ajkaival vállamon siklott végig. Az ágy írány felé indult rajta a derekán, közben én hajába belemarkolva tüzes csókokkal halmoztam el. Az ágyra döntött ahol megszabadított fölösleges ruhadarabjaimtól. Miközben testemet finomabbnál finomabb csókjaival halmozta el , az én kezem a nadrágja felé vándorolt ki gomboltam farmerjét majd megszabadítottam az alatta lévő Armani alsónadrágjától. A kezemet duzzadó férfiasságára helyeztem. Testünk egymásnak simult   majd egymáséi lettünk. Az élvezettől körmömet hátába vájtam, és néha felsikítottam. Erőteljes férfias lökéseitől elaléltam. 
-Ne hagyd abba súgtam a fülébe. 
-Eszem ágában sem volt - mondtam majd a fülemet kezdte el harapdálni, hát Cris nagyon tudja mik azok a bizonyos érzékeny pontok. 
-Ez a nyaralás tényleg fantasztikusnak ígérkezik, bár ha már most abba kéne hagyni én már akkor is elégedett lennék - mondta miközben arcomat cirógatta ami erős felsőtestén feküdt
-Azért ne legyen vége még most - mondtam miközben felfelé fordítottam fejemet hogy szemébe tudjak nézni. Erősen, de mégis finoman megragadta államat és összeszorítottam majd egy kis puszit nyomot rá. - Hát igen több ilyen jobb mint egy. - szólt Cris
Felültem az ágyra a paplant magam elé tartva kérdeztem meg Crist hogy lemegyünk e a partra.
-Ez nem kell - mondta és a fehér lepedőt ami a testemet takarta elrakta testem elől húzni - mondta . 
-Ez marad - szorítottam erősebben magamhoz. szóval akkor lemegyünk kérdeztem meg újra. Miután Cristól megkaptam a várva várt választ felállt a fürdőszoba felé vettem az irányt, egy valamit azonban elhagytam útközben... a fehér lepedőt mikor felállt Cris megragadta és lesett rólam.
-Egyébként én nem bánnám ha mindig így látnálak - ordított utánam. Mindjárt megyek utánad.


/Cris/
-Na készen állsz bébi -  húzott közelebb mikor már végleges szerelésemben kiléptem.
-Na hogy tetszem - fordultam körbe előtte.
-Igen elképesztően festesz, de ezt tekerd azért magad köré.
-Ohh urasága nem akarja hogy más is lásson így fél órával ezelőtt még azt mondtad nem bánnád ha mindig meztelenül látnál.
-Nem gondoltam át elégé a dolgot - mondtam majd belemarkoltam formás fenekébe
- ... egyébként ismersz nem mennék így végig a hotelen, de te ne fedd el izmos felsőtested én azt szeretném látni - mondtam és végig húztam rajta ujjaim
A recepción tájékoztatást kértünk hogy merre van pontosan a part, olyan kerestünk remélhetőleg nincsen nagy tolongás. A part elképesztő volt a fehér homok és a tenger hihetetlen kéksége rabul ejtett.
Kilátás a repülőből

A hálószoba.

Az elképesztően szép part




Így nézett ki Nati fürdőruhája
  





2011. március 23., szerda

A következő részt pénteken hozom, mert sok pótolni valóm van az iskolában, bocsi.

Az kedvenc videóm Crisről gondoltam, megosztom veletek :)

2011. március 21., hétfő

Mindenem az életem-47.rész

/Nati/

A nap további része nagyon jól alakult Crissel. Napoztunk, hülyültünk és beszélgettünk. Sok mondani valónk volt egymásnak, mert azért elég sok idő kimaradt, de nem bánom, mert ez által alakult minden úgy ahogy vagyis a legjobban. Elmondta, hogy amíg távol voltam, nem volt komoly kapcsolata, mert nem lépet még túl rajtam. A pályán sem tudott százszázalékos teljesítményt nyújtani, ami a csapatnak és a szurkolóknak is feltűnt és kikérték maguknak. Azt mondta, nem tudod teljes mértékben a játékra koncentrálni, mert én jártam az eszében. Jó volt ezeket hallgatni, mert ez megerősített abban, hogy jól döntöttem, hogy visszatértem hozzá. 7-kor el kellett mennie, mert készülődnie kellett egy újabb interjúra. Forró csókot váltottunk majd felvette a cuccait és elment.
Visszafeküdtem még egy kicsit napozni, hogy szép színem legyen. Hangokat hallottam bentről azt hittem Ricoék azok kiabáltam, de nem érkezett válasz. Gondolom csak képzelődtem. Amikor már elment a nap a poharakat, amiket kint hagytunk behordtam a konyhába. A hátam mögül hangokat hallottam, mikor megfordultam Fernando volt az.
-Szia! Kérsz valamit?-mosolyogtam rá
-Hát maximum téged.
-Ezzel sajnos nem szolgálhatok.
-Mire föl ez a jókedv és a nagy mosoly?
-Te ennek biztosan nem fogsz örülni, mert nem szereted, de úgy tűnik Cris és én
-Ugye nem?-úgy nézett rám mint aki meg akarna ölni.
-Csókolóztunk és megint együtt vagyunk.
-Ezt nem teheted.-förmedt rám
-Neked meg mi bajod van? Mért keltél ki magadból?-néztem rá értetlenül
-Az, hogy ezt nem engedem.-szorította meg erősen a kezemet
-Aúúúú ez fáj.-ordítottam fel
-Ez engem egy cseppet sem érdekel. Nem azért voltam ennyire kedves, hogy a végén semmi ne jöjjön össze.
-Miről beszélsz?-kérdeztem miközben a kezemet még erősebben szorította
-Szerinted azért voltam ennyire kedves veled, mert annyira jó társaság vagy és annyira kedvelek. Hát akkor nagyon tévedsz. Nekem mindig sikerül az amit eltervezek és amikor ott hagytál a lakásomban eldöntöttem, hogy megszerezlek magamnak.
-Te nem vagy beszámítható, orvosi eset vagy.
-Nem vagy abban a helyzetben, hogy beszólogass nekem ribanc
-Most még is mit akarsz tenni?
-Megfogod tudni.-mondta és kikapcsolta a fürdőruha felsőmet.
Nem tudtam mit csináljak álltam ott és próbáltam a kezeimmel szorítani a felsőrészt, hogy nehogy leessen. Hangosan ordítoztam vele, hogy hagyja már abba és engedjen el ő meg menjen el, mert most még megúszhatja. Nem nagyon érdekelte az amit mondok, a melltartómat erőszakosan letépte rólam. A fülembe opcén dolgokat suttogott mintha az izgató lenne. A lábamat felemeltem és tökön rúgtam olyan erősen amilyen erősen ebben a helyzetben csak tudtam.

/Cris/

Remek érzés volt ennyi időt együtt tölteni Natival sajnáltam is hogy ott kellett hagynom, de muszáj volt. A munkámmal járnak ezek a dolgok. A ruhámat úgy ahogy volt a szennyesbe dobtam, a bejárónő tudja mi a dolga. Az órámra pillantottam, hogy mennyi időm van pepecselni, de nem volt a kezemen. Biztos Natiéknál hagytam. -gondoltam magamban. Több órám is volt, de mivel ez a legújabb szerzeményem mindenféleképpen ezt akartam viselni az interjún, meg a szerződés is kötelez az óracéggel, hogy azt kell hordanom. Fogtam magam és visszaindultam oda ahonnan jöttem az órámért. Zártam az ajtót, mikor egy visítást hallottam a ház felől. Megismertem a hangot ez Nati. Siettem ahogy csak tudtam, mert nem tudtam, hogy mi lehet.
-Te meg mit akarsz?-léptem be az ajtón és láttam, hogy Fernando ott áll és szorongatja Natit.-Jól vagy?-néztem Nati felé, aki csak egy bugyiban állt ott. Erre csak egy bólintás volt a válasz
-Már csak ez a hülye hiányzott.-mondta Natinak aki éppen a férfiasságát célozta meg. Refleksz szerűen gyorsan oda kapott így Natit elengedte és ő oda szaladt hozzám.
-Te is jobban jársz ha most elmész, mert rosszul fogsz járni mint múltkor.-mondtam, miközben Natit öleltem.
-Óh a ribanc és a bájgúnár egymásra talált...- mondta
-Holnap nem akarlak itt látni ha még is akkor garantálom hogy nem úszod meg. - fogta magát és a kijárat felé vette az irányt de nem hagyhatta ki hogy valamit utoljára ne szóljon oda Natinak.
Miután elment nem szóltunk semmit én csak öleltem magamhoz és lassan befelé haladtunk a lakás belsejébe.
-Maradj itt hozok neked egy pólót.-mondtam mikor leültettem a nappaliba.
-Nem inkább menjünk fel a szobámba.-indult meg felfelé
Nati elővett egy Real-os mezt és azt vette fel.
Sajnos nekem el kellet mennem de szerencsém volt mert lent összefutottam Saraval akinek elmondtam mindent. Megbeszéltük hogy addig itt marad amíg én vissza nem térek, mivel csak én és ő tudtunk a Fernandoval történtekről és az előtte történő eseményekről megbeszéltünk hogy kitalál valamit addigra míg Ricoék haza jönnek.
Talál elhamarkodott volt az a gondolat miszerint aki interjút készít velem ma szerencsés hiszen jó napom van... valamilyen szinten boldog vagyok hiszen Nati és én újra együtt vagyunk de ha a Fernando álltal elkövetett aljasságra gondolok felmegy bennem a pumpa. Az interjú alatt a riporternek sikerült felidegesítenie bárgyú kérdéseivel...egész interjú alatt merengtem hogy mit tehetnék ez ellen az ördög ellen. Mivel van   2 hét szünetünk elhatároztam hogy ráveszem Nati hogy elutazzunk valami jó meleg homokos tengerpartú helyre.
Úgy gondoltam ma Natinal alszom remélhetőleg nem jelent neki ez nagy problémát.
-Sziasztok - léptem be  az ajtón
-Köszöntünk ismét körünkben, halljuk újra együtt de ez most már maradhatna így. - mondta Manuela
-Ha rajtam múlik ez így marad... De hohó ti ti már beszéltetek erről Natival. - kérdeztem
-Hát drága barátom nem tűnt fel hogy egy család vagyunk... ja és mi abból a fajtából akik mindent megbeszélnek.
-Mindent?- értetlenkedtem- akkor ti azt is tudjátok hogy...? - kérdeztem volna mikor Nati belépet a szobába  - hogy visszaköltözöm? - fejezte be  mondandóm.
-Itt alszol? - kérdezte majd arcon csókolt.
-Sara? - kívácsiskodtam
-Elment - felelte majd a szoba felé vettük az irányt.
A szobában felérve Nati elkezdte az ágyát rendezgetni én csendben az ajtónál álltam és csak néztem.

-Megállnál egy pillanatra és elmagyaráznád nekem hogy ez mi volt... kérdeztem tőle kissé feszülten.
-Még is mit? Mit magyarázzak el tudod mi történt...
-Mondjuk az előbbieket és azt hogy miért teszed ezt...mutattam körbe.
Leült az ágyra én közelebb sétáltam és leguggoltam majd elkezdte
-Én hasonlót már átéltem és akkor teljesen magamban zuhantam és magamat okoltam, de én nem tehetek erről - mondta könnyes szemmel. Pont az a célja hogy rosszul érezzem magam de nem adom meg neki azt az örömöt és másnak sem hogy engem szenvedni lásson. Nem, folytatni akarom ahol abba hagytuk, élni akarom az életemet veled. Már szeretném élvezni azt hogy együtt vagyunk.- mondta és átölelt. Én amilyen szorosan csak tudtam magamhoz húztam.
-Mit szólnál ha elutaznánk valahova ahol senki nem zavar és élvezhetjük nyugodtam egymás társaságát.
-Rendben de én döntök - mondta mosollyal a szája szélén.



2011. március 18., péntek

Mindenem az életem-46.rész

/Cris/


Otthon egy kellemetlen meglepetés várt. Pedig direkt mondtam, hogy ne zavarjon és ne keressen.
-Eltévedtem volna?-léptem be az ajtón.- Mit keresel itt tudtommal ez az én lakásom és nem szeretem ha jöttmentek bejönnek.
-Tudom hol tartod a lakáskulcsod.
-Én nem tartom sehol. Nem egy filmben élek ahol a lábtörlő alá teszik. Na mondjad, hogy jöttél be?
-Beengedtek. Tudod a bejárónő nem nagyon szeret téged így segítet. Na jó kellett azért egy kis pénz is, de  a lényeg, hogy itt voltam egész este, de te sehol.
-Szíves szívecském, de most már itt vagyok.
-Pontosan és ennek nagyon örülök.-állt fel és ölelt volna át, de én kibújtam az ölelés alól.
-Csak egy baj van, hogy nem érdekel mit akarsz. Ez van bogaram.-tártam szét a kezemet semmit mondóan.
-Jah, hogy így állunk?
-Nem állunk mi sehogy. Te ragaszkodsz hozzám foggal körömmel, de ez fordítva nincs így de ezt te is tudod. Tudtad a legelejétől fogva.
-Látom, most nincs jó kedved. Biztos egy csajtól jössz aki kidobott.
-Túl sok közöd nincs hozzá. Az ajtó viszont arra van.-mutattam a kijárat irányába-Én felmentem visszafekszem aludni, mert nem sokat aludtam. Az ajtót kérlek zárd be.- ezekkel a szavakkal hagytam faképnél.


/Nati/


-Kipkop bejöhettek.-dugta be a fejét Fernando.
-Most nem nem sokára lemegyek reggelizni majd ott beszélünk.
-Rendben.-mondta és visszazárta az ajtót.


Még csak pár napja voltam itthon, de az alatt a pár nap alatt volt időm gondolkodni és arra jutottam, hogy maradok Londonba. Az iskolában már csak a vizsgáim vannak hátra, kiutazom azokat megcsinálni, de aztán jövök vissza. Hülye ötlet volt tőlem kimenni, hiszen itt van a családom a barátaim. Ez az ország az az ország ami nekem lett ki találva, itt akarok maradni mindenkihez közel. Azt akarom, hogy a szerelem is itt találjon rám, ne Angliába.


-Jó reggelt.-foglaltam helyet az asztalnál.
-Neked lehet, hogy jó, de nekem nem. Reggel az első ember akivel találkoznom kell az az Ronaldo.-mondta idegesen. A kezdeti vagyis a fönti kedvessége, mintha a múlt lenne, pedig csak pár perce volt.
-Megesik néha, hogy összefutunk a szomszéddal.-mondtam, miközben a pirítosomat kentem.
-Igen, de nem a lakásban amiben lakom.
-Sorry. Megtörtén nem tudok mit csinálni.
-Na ez csak egy dolog, a tegnap este egy másik. Mi az, hogy eljössz és ott hagysz?
-Nem vagyunk egymáshoz nőve. 
-Igaz, de akkor se hagyhatsz csak úgy ott.
-Ezt a beszélgetést én nem akarom tovább folytatni.-álltam fel.- A reggelimet a szobámban fogyasztom el a TV társaságában.-emeltem meg a tányéromat és a pohár narancslevemet.- Ne nézz így igen a TV is jobb társaság mint te.


...


3 nap telt el a bizonyos este óta, de Crissel nem beszéltem és nem is futottam össze. Én nem kerültem őt és szerintem ő se engem ez most csak egyszerűen így alakult. Ma Saraval találkozom tartunk egy csajos napot. Nekünk a csajos nap abból áll, hogy egyikünknél jelen esetben Saranak letanyázunk és egész nap szépítkezünk. Pedikűr, manikűr és jobbnál jobb DVD-ket nézünk meg.


-Na mesélj, milyen volt a buli. A telefonban nagyon titokzatos voltál semmit nem tudtam kiszedni belőled.
-Semmi említésre méltó nem történt.-mondtam, de alig bírtam visszatartani a mosolyomat.
-Akkor mért mosolyogsz?
-Hát kicsit becsiccsentettem és Cris mellett ébredtem.
-Tudtam én, hogy nem bírjátok ki. Kelletek egymásnak.
-Rosszul szűrted le a dolgokat, semmi nem történt köztünk. Csak vigyázott rám, mert nem akarta, hogy rossz emberek közé keveredjek.
-Istenem, de aranyos.-mondtam- Tudtam én, hogy szeret még.
-Na azért ne rohanjunk ennyire előre. Bár csókolóztunk is.
-És ezt csak így mondod?-vágott a fejemhez egy párnát.
-Aúú ez fájt.-mosolyodtam el.- Elment zuhanyozni, de nem vitt törölközőt én beadtam neki, de leesett. És utána jött a tipikus filmes sztori, egyszerre hajoltunk le és összefejeltünk majd percekig néztük egymást. Mikor felálltam magához húzott és megcsókolt.
-Tudtam, hogy nem csak aludtatok. És gondolom te sem ellenkeztél vagy igen?
-Nem, én is viszonoztam, mert olyan jó volt újra. De utána elmentem zuhanyozni és mondtam neki, hogy menjen el.
-Olyan hülye vagy te lány, de én így szeretlek. Mire vársz még? Nincs senkid neki se és mindketten tudjátok, hogy szeretitek egymást.
-Tudom, de nem tudtam kezelni a helyzetet.
-Mit nem tudtál te lüke?- ölelt át a barátnőm.
-Nem tudom béna vagyok.-mosolyodtam el


Sokáig beszélgettünk és hülyültünk. Rengeteget ettünk, mit sem törődve a kalóriákkal. Nagyon jó este volt rég volt már ilyen. Ezért is rossz, hogy kint élek.
Másnap egyszerre keltünk Saraval elmentünk edzeni utána mind a ketten a saját utunkra.


/Cris/


A csók óta nem beszéltünk, de itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, hogy ki mit akar a másiktól. Nekem nem lenne ellenemre ha folyatnák ott ahol abbahagytuk, de ha ő nem mondja én nem fogok kezdeményezni, mert nem akarok besülni. Láttam, hogy Nati kint napozik a kertben ezért úgy döntöttem itt az idő. Fogtam magam és átmentem.


-Szia!-lépdeltem a medence mentén.
-Cris szia! Csatlakozni szeretnél?
-Persze azért jöttem.-kezdtem el letolni a kagyám.-Nudi mehet?-röhögtem
-Vicces vagy. Tudom, hogy nem vagy szégyenlős, de Cris.
-Na jó így megteszi?-mutattam végig magamon.
-Pont olyan vagy ebben a piros nadrágban, mint egy vizimentő.
-Akkor most még is le vegyem?
-Nekem tetszik, maradhat :)
Leültem a medence szélére és a lábamat a vízbe lógattam.
-Nem jössz ide?
-Csak ha szépen kérsz.- vigyorgott.
-Na ne csinál már.
-Nyugi. -ült le mellém
-Ami azt illeti hiányoztál.
-Te is nekem Cris. De ez volt a legjobb mindkettőnknek.
-Csak a magad nevében beszélj, mert nekem nem volt jó nélküled.
-Neked itt volt Nora most mért mondod.
-Azt hiszed, hogy te és Nora egy szinten vagytok? Nagyon tévedsz 100000000x jobb vagy és nekem te vagy a numberone.
-Azért jöttél, hogy ezt elmond vagy valami más miatt?
-Nem tudom, te nem akarsz valamit mondani?-kérdeztem vissza.
-Ami azt illetni nem igazán. 
-Valahogy gondoltam- szontyolodott el.
-Cris.- mondtam és megcsókoltam.- Cris nagyon, de nagyon hiányoztál és és ez az kellett ahhoz, hogy ráébredjek én tényleg SZERETLEK!!!

2011. március 17., csütörtök

Mindenem az életem-45.rész

/Nati/


Mikor reggel felkeltem azt kívántam bár ne tettem volna. Már az ébrenlét határán voltam mikor a jobboldalamra fordultam, mikor kinyújtottam a kezemet ami egy kemény hasfalba ütközött. A kezemet végig simítottam a kockás hasfalamon, mikor az elmemém levetítette nekem a pihenésemet, amire egyáltalán nem emlékezte. Gyakorlatilag a tegnap estéből csak foszlányokra emlékszem. Közben a kezemmel még mindig a kockákat cirógattam.
-Kérlek ne hagyd abba.- szólalt meg mellettem egy hang. A kezemet gyorsan elrántva, mintha egy tűvel szúrtak volna meg ültem fel. Ahogy felültem szédülés fogott el, igen ez lehet, hogy nem volt a legjobb ötlet. A fejem csak úgy sajgott.
-Te meg mit keresel az ágyamban?-pattantam ki az ágyamból.
-Szerinted? Itt vagyok egy szál alsógatyában és rajtad is csak egy tanga van-mért végig a szemével és csibészesen mosolygott Ekkor eljutott az agyamig, hogy semmi nem takarja a testem ezért gyorsan lekaptam az ágyról a takarómat és magam elő tartottam.
-Semmire nem emlékszem.- próbáltam megerőltetni az agyacskámat, de csak foszlányok rémletek a buli elejéről, de a többi az sötétség.
-Amennyit ittál nem csodálom, de most hagy aludni, mert egész este lefárasztottál te vadmacska.-kacsintott rám majd lecsukta a szemét és a másik oldalára fordult.
-Ez nagyon aljas húzás volt Cris. Kihasználtad, hogy többet ittam a keleténél. Most takarodj a lakásból.-mondtam, mire ő nagy sóhajok kíséretében az ágy szélére ült és végig mért még egy párszor.
-Fölösleges eltakarnod magad mindent láttam amit akartam.- villantotta ki a fehér fogsorát.
-Nem hallottad takarodj.-mutattam az ajtó felé
-Nyugi nem történt semmi nekem köszönhetően. Te nagyon tepertél, de én úriember módjára nem tettem semmi rosszat.-állt fel.-Nekem mi az élvezet abban, hogy egy elázott nővel hancúrozok-mosolygott, mert látta, hogy falfehér vagyok.. 
-Akkor mért vagy még mindig itt?- néztem rá.-Elég kellemetlen már így is nekem ez az egész és úgy meg pláne, hogy pont veled.... és hogy még meg is kell ezt beszélnünk. Inkább nem, menj el kérlek.- néztem rá és próbáltam elővenni bociszemeimet, amivel régen midnig hatni tudtam rá. Ahogy ott állt előttem egy szál alsónadrágban az emlékek előtörtek belőlem. Amikor ott laktam nála és mindig alsónadrágban mászkált, mit sem érdekelte, hogy én is ott vagyok. Ellenszenves volt nekem, de valami vonzott benne. A kreol bőre és az izmaitól mindig elállt a lélegzetem. És az első szeretkezésünk is, amikor a teste minden porcikáját felfedeztem és ő is az enyémet. Most ezek az emlékek visszatértek, ahogy előttem állt.
-Ahelyett, hogy kidobsz inkább köszönd meg nekem, hogy haza hoztalak és itt maradtam veled. Gondold el amilyen állapotban voltál bárkivel hazajöttél volna és kitudja mi történt volna.
-Én tudom, olyan amit biztosan megbánok.
-Na látod.-bólogatott helyeslően.
-De mégis miket csináltam?-érdeklődtem.
Miközben elmesélte az egész estét, halvány emlékek kezdtek el derengeni.
-Kérlek vegyél fel valamit, mert nem bírom ezt nézni.-mosolygott Cris
-Jaj Cris ne csináld már.-temettem zavarodottan a fejemet a kezembe, mert éreztem, hogy elvörösödök.
-Elmehetek zuhanyozni vagy inkább otthon tegyem ezt meg?-kérdezte
-Tiéd a fürdő. Használd csak.
Amíg Cris a fürdőben volt visszadőltem az ágyba. 
"Ez nagyon gáz. Hogy gondolhattam, hogy Cris visszaél a helyzettel, ismerhetném már annyira, hogy tudjam, hogy nem tesz ilyet főleg nem vele. De most ez a legkisebb bajom. Iszonyatosan fáj a fejem és a legrosszabb, hogy alig emlékszem valamire. Igaz, hogy Cris felvilágosított, de még így is teljes a sötétség a fejemben. Vajon a többiek mit gondolhatnak rólam. Biztosan megkapom majd a magamét tőlük, persze vicc formájában. Na kellemetlen napok jönnek."


/CR/


A zuhany alatt jó volt végre felfrissülni. Törölköző után kutattam, de nem találtam egyet sem.
-Nati! Hé Nati!-ordítottam ki
-Igen mondjad.-lépet az ajtóhoz
-Van egy kis gond nincs törölköző és szükségem lenne
-Pillanat hozom.-mondta és 1 perc múlva már be is nyújtotta az ajtórésen a törülközőt, amit nem sikerült elvennem, mert. Őszintén nem tudom miért, de leesett. Egyszerre hajoltunk le érte és a fejünk összekoccant. Elvesztünk egymás tekintetében, percekig nézhettük.
-Bocsi az én hibám.-mondta
-Dehogyis- egyenesedtünk fel. Egyszerűen nem bírtam ki magamhoz húztam és megcsókoltam. Olyan jó volt megint érezni az ajka ízét.
-Cris ne vizes leszek.-mondta miközben a nyakát csókoltam.
-Már az vagy, ez most nem fontos. Amióta visszajöttél erre vártam.-mondtam és szám a nyakáról megint a szájára vándorolt. Érzéki csókokat váltottunk és azt kívántam, hogy ez a pillanat sose múljon el.
-Cris itt a törölköző, most menj.-adta oda a törölközőt és kitessékelt a fürdőből.- Megfürdöm, mire végzek kérlek már ne legyél itt. És ne szólj senkinek semmit semmiről. Nem tudom ezt most mire vélni össze kell magamban rakni a dolgokat. És köszönök mindent.-mondta az ajtó másik oldaláról
Nem válaszoltam semmit, megtöröltem a nedves testemet felöltöztem majd gyorsan a távozás mezejére léptem, hogy ne legyen semmi hézag. A hátsó ajtón akartam kisurranni, de valakibe beleütköztem.
-Bocsi sietek arrébb állnál.-mondtam Fernandonak aki az utamba került.
-Te mit keresel itt és mért vizes a hajad?- kezdte el rám zúdítani a kérdéseit.
-Közöd?-tettem fel neki ezt az igen egyszerű kérdést.
-Nem kell itt keménykedni öcsisajt. Nem vagy te senki.
-Ki keménykedik, mert én nem. Én csal egész egyszerűen elakarom hagyni ezt a lákást csak egy agyatlan barom nem engedi.
-Kit neveztél te agyatlan baromnak?-húzta fel magát, ami engem rettentően szórakoztatott
-Rajtad és rajtam kívül nincs más itt vagyis kettőt találhatsz. Ezzel is bebizonyítottad, hogy az vagy.-próbáltam még jobban felnyomni benne a pumpát-Na elengedsz?
-A kérdésemre nem válaszoltál
-Nem is fogok. Na szia.- löktem arrébb és haza felé vettem az irányt.
Otthon egy kellemetlen meglepetés várt. Pedig direkt mondtam, hogy ne zavarjon és ne keressen.

2011. március 16., szerda

Mindenem az életem-44.rész

/Cris/

Elköszöntem a srácoktól és neki álltam a készülődésnek, bíztam benne, hogy lesz egy jó estém és végre találok magamnak egy csajt. Hogy ez, hogy alakul na az majd kiderül.

/Nati/

Miután a srácok elhagyták a lakást felmentem a szobámba és neki láttam a készülődésnek, mert úgy döntöttem elmegyek Ferrel bulizni, de nem fog érdekelni ő mit csinál én jól fogom érezni magam.
Felhangosítottam a zenét, hogy a vízcsobogás ellenére is halljam majd a zuhany alatt. Feltűztem a hajamat és beálltam a zuhany alá. Lemostam magamról a vakolatot, hogy majd egy új az estéhez illőt ismét magamra varázsoljak. A kellemes jéghideg hűvös vízcseppek kellemesen simogatták a bőrömet. Órákig álltam volna a zuhany alatt ha nem kellett volna időben elkészülnöm, mert ugye megint máshoz vagyok kötve. Kiszállva a zuhany alól magamra tekertem egy törölközőt majd megszárítottam a nedves hajamat. Felvettem a legcsinosabb ruhámat és a legmagasabb cipőmet. A hajamat begöndörítettem majd egy könnyed sminket raktam magamra, mert nem akartam maszk hatást kelteni. Pontban a megbeszéltkor ott vártam Fert indulásra készen.
-Gyönyörű vagy!-forgatott körbe.
-Indulhatnánk.-indultam meg az ajtó felé.
-Várj csak, van számodra valamim.-vett elő egy nyakláncot a zsebéből.-Fordulj meg!
-Nem, én ezt köszönöm szépen nem kérem. Nem fogadom el. Lehet, hogy most hálátlannak tűnök, mert te nekem vetted, de nem.-toltam el a kezét benne az ékszerrel.
-Azt hittem örülni fogsz, feldobná a ruhádat.
-De nem szeretném elfogadni.
-Csak ma estére utána visszaadod.
-Rendben, de csak ma estére.

/Cris/

A tükör előtt a hajamat zselézem, mikor a telefonom rezegni kezd azaz SMS-em érkezett. Nora volt az átakart jönni estére. Megírtam neki, hogy ma ne írjon többet, de ő a készülődés során is bombázott az üzeneteivel ezért kikapcsoltam a telefonomat. Ma estére nem kérek belőle, mert jól akarom  érezni magam.

A kocsinak támaszkodva vártam a srácokat, hogy végre bemehessünk. Kiss késéssel meg is jöttek.
-Szia! Bocs a késésért, de ahogy hazaértem felhívott Sergio és amikor megtudta, hogy bulizni jövünk ő is jönni akart ezért miután felvettem Pepet felvettük még őt is.-szabadkozott Marcelo, mikor odaértek hozzá.
-A lényeg, hogy itt vagytok irány a buli.-mondtam.

Már kint lehetett hallani, hogy nagyon nagy buli van odabent és amikor beléptünk ez be is igazolódott. Rengeteg ember volt és mind táncolt. Persze mi nem velük fogunk bulizni, hiszen mi a VIP részlegre vagyunk hivatalosak.
Amikor bevezettek észrevettünk egy-két forma1-es pilótát, akik szintén a VIP részlegben foglaltak helyet az asztalnál.
-A spanyol srác ma a vendég DJ ha minden igaz.-mutatott Marcelo az asztaluk felé.
-Elvileg nagyon jól nyomja.-helyeselt Pepe

/Nati/

A buli hatalmas volt. Egyből a pulthoz mentem és kértem magamnak egy italt. Míg vártam az hűsítőt végig néztem a tömegen és egy szempárral akadt össze a tekintetem. Éreztem a tekintetét magamon, egyáltalán nem érdekelve, hogy én is kiszúrtam minden egyes porcikámat kielemezve alaposan végigmért a nagy barna szemeivel. Fennhéjazva mosolygott rám, mikor megkaptam az italomat. Láttam, ahogy Fer kiszúrja a szemezést, de nem érdekelt.
-Tequila Moonrise koktél a hölgynek.-tette le elém a poharat a pincér srác. Mikor visszafordultam a srác eltűnt. A koktélomat szürcsölve néztem, hogy kivel lehetne ma egy jó estém.
-Mért nem szóltatok, hogy bulizni mentek.-lépet oda mellém az előbb még eltűntnek hitt srác.
-Jaj Cris megijesztettél.-rökönyödtem egy kicsit hátra. Nem terveztem, hogy eljövök, de végül így alakultak a dolgok.
-Egy szóval sem említetted, hogy ez a ma esti programod.
-Nem kérdezted, de egyébként is. Kellett volna?
-Jaj nem csak akkor felajánlottam volna, hogy gyertek hozzánk, mert látom nem egyedül vagy.-bökött a fejével Fer irányába.
-Teljesen független vagyok tőle, csak vele jöttem és kész.
-Oké, nem kell magyarázkodni.
-Ez nem is az.- ráztam fejet- Most nem ajánlod már fel?
-Mit? Jah, de gyere.- bementünk a VIP-ba ahol teljesen más volt a hangulat. Sokkal lazábbak voltak az emberek és mindenki táncolt. Rendeltem egy ugyanolyan koktél, amilyet előbb és gyorsan le is hajtottam majd a poharat erősen az asztalhoz csaptam.
-Na ez jól esett.
-Nem fog ez megártani neki Cris.-kérdezte barátját Pepe aggódva.
-Nem a mi dolgunk srácok, főleg nem az enyém.-mondta
-Egész helyes ez a Jaime srác. Ő forma1-es pilóta mi?
-Jaj...-helyeselt Sergio
A srácok elkerekedő szemekkel vizslattak. Nem láttak még ilyenek. Lehet, hogy az ital már kicsit hatot, de nem voltam még elázva inkább csak jól éreztem magam.

http://www.youtube.com/watch?v=bOPKlWxMxJI&feature=related( Hallgassátok :) Csak, hogy tudjátok, milyen zenét csinál. Nem szeretem az ilyen zenéket, de ő nagyon jó. A buli hangulathoz jó ;) )
A pilóta lépet a porondra és nagyon jó hangulatot csinált. A zene tökéletes volt, pont olyan amilyet szeretek és pont olyan amire jól lehet táncolni. Időközben Fernando is csatlakozott a csapathoz. A srácokkal táncoltam, de Cris nem csatlakozott ő csak ült és nézett. Fernandoval egymáshoz simulva táncoltunk. Mikor elfáradtam lehuppantam puha ülésre Fer meg mellém. Elmélyültem a szemében és egyre közelebb és közelebb  került a szánk, mikor Cris közbe lépet.

/Cris/


-Azt hiszem, inkább haza viszlek.
-Nem viszed te sehova, velem jött majd én vigyázok rá.-avatkozott közbe Fer
Mivel Nati se akart jönni, erőszakkal meg még sem ráncigálhatom el visszaültem a helyemre egy darabig. Egy darabig mivel egy csinos csaj odajött hozzá és elhívott táncolni. Nem szeretem, mikor egy lány jön oda, de most félre tettem ezt az elvemet és elmentem vele táncolni. Az este további részében Natit rábíztam Ferre végülis vele volt én meg megpróbáltam jól érezni magam, már amennyire tudtam. Sose láttam még Natit ilyenek, ezért a félszememet az egész este rajta tartottam, bár nagyon zavart amit Fernandoval csinált nem léphettem közbe, mert semmi közöm hozzá.

/Nati/

A remek memóriámnak hála a taxisnak megtudtam adni a helyes lacímet így haza jutottam. Mikor végre megérkeztünk kiszálltam a kocsiból és az ajtó irányába tántorogtam. A falnak támaszkodtam majd a táskámba kutatni kezdtem a kulcs után ami elvileg az ajtót nyitja. Első próbálkozásra nem jártam sikerrel, mert a Londoni lakásom kulcsi nem nyitották a zárat, második próbálkozásra a helyes kulccsal már sikerrel jártam. Az ajtóban levettem a cipőmet, hogy ne keltsek fel senkit. Nehezen feltántorogtam a szobámba. Mikor reggel felkeltem azt kívántam bár ne tettem volna....

2011. március 14., hétfő

Mindenem az életem-43.rész

/Cris/


Mivel ma már kiengedik Manuekat a kórházból nem mentem be, inkább elmentem vettem egy-két gyerek cuccot a kölyöknek. Az eladó furcsán nézett rám amikor bementem, hogy mit keresek én egy baba boltba. Biztos azt hitte eltévedtem és valami Gucci boltba akartam bemenni. Úgy gondoltam, hogy mivel délelőtt mehetnek haza én akkor inkább nem zavarok ezért délután megyek át. Este meg megyek bulizni.


-Istenem ez a takarítónő már megint szanaszét hagyta a dolgait és a cuccaimhoz is hozzá nyúlt, amikor már százszor megmondtam, hogy ahhoz soha ne nyúljon.-bosszankodtam, amikor hazaértem.
-Jaj uram ilyen hamar?- lepődött meg, mikor meglátott.
-Akkor jövök, amikor akarok, de ha még egyszer meglátom, hogy nem a dolgát végzi így kiteszem innen, hogy a lába nem éri a földet és olyan rossz hírét keltem, hogy sehova nem fogják felvenni.
-Ezt nem teheti.
-Próbálja ki.-indultam fel az emeletre, ott hagyva Irinát.
-Szemét.-mondta magába azt hitte nem hallom.
-Mondott valamit.-fordultam hátra.
-Nem dehogy.
-Mindjárt gondoltam.


/Nati/


Délelőtt bevitettem magam Ferrar a kórházba, hogy segítsek a haza jövetelbe. Fer nagyon kedves volt, mert mindenben a rendelkezésemre állt.Talán már túl kedves is. Idegesítően kedves. Most mondhatnátok azt, hogy nekem semmi sem jó, de valljuk be nagyon idegesítő tud lenni ha valaki kinyalja a sejhajod. Egy lépést nem tudtam a nélkül tenni, hogy Fer ne jött volna egy mozdulatot nem tudtam tenni anélkül, hogy megkérdezze segíthet-e. Nagyon irritál a jelenléte.


-Istenem olyan aranyos.-mondtam Manunak, mikor már otthon voltunk és gütyögtem a gyereknek.
-Ricoval még nem tudjuk eldönteni kire hasonlít. Szerinted?-kárdezte
-Szerintem rád.- mondta Fer, mintha a kérdés felé irányult volna. A fejemet hátra fordítva szúrós pillantásokat vettetem rá, hogy vegye észre magát.
-Nem igazán. Tiszta Rico.-mondta
-Szerintem is inkább Rico.-állt fel.-Elmegyek tisztába teszem addig ti csak dumcsizzatok.


-Jó, hogy elment mert beszélni akartam veled. Egyik haverom ma DJ-zik az legjobb klubban és meghívott minket. Tele lesz híres emberekkel úgyhogy elmegyünk.
-Jaj ezt így el is döntötted azért jó, hogy nekem is van beleszólásom.
-Azt hittem ez alap, hogy te is jössz.
-Te már a második pasi vagy az életemben akinek minden magától értetődő.
-A második, ki volt az első?
-Cris. Komolyan mért fogom ki az ilyeneket?
-Engem ne említs egy lapon azzal a...
-Jah, hogy még te kéred ki magadnak ha valamit mondok.
-Nem tudom mi bajod, de jössz vagy nem.
-Az a bajom, hogy utálom amikor kijelentik, hogy mit fogok csinálni. Pont olyan vagy mint Cris. Majd még meglátom ahogy alakul.
-Na már megint az a hülye gyerek. Oké ahogy, gondolod arra gondoltam, hogy 10-kor indulok. A nappaliban találkozunk ha jössz.
-Remeke.-mondtam és felmentem a szobámba.


/Cris/


-Irina nyisd már ki nem hallottad, hogy csöngetnek.-ordítottam, hogy tegye már hasznossá magát ha takarítani nem tud. Lentről kér ökör hangját hallottam, akik engem jöttek boldogítani. Hallottam, ahogy viccesen próbálják meg behálózni a csajszit aki ajtót nyitott nekik. 
-Szia haver!- köszönt Marcelo.
-Sziasztok.-pacsiztunk majd két két puszit adtam nekik.-Mi járatban? Szerintem eltévedtetek Riconak született gyereke, nem nekem kellenek ezek.-mutattam a kezükben lévő ajándék zacskókra.
-Eredetileg neki szántuk, de meggondoltuk magunkat, mert neked jobban állna.-dobta le magát Marcelo a kanapára és rakta fel a lábát az asztalra.
-Ne is zavarjon, hogy most lett kitakarítva.
-Mint látod őt ez egyáltalán nem érdekli.-mosolygott Pepe és ő is helyet foglalt.
-Azért jöttünk, hogy elhívjunk ma estére egy nagyon jó buliba.-mondta Marcelo.
-Jól mondja a tesó.-helyeselt Pepe.- A haverja lesz a DJ és meghívták és arra gondolt, hogy bevállal minket is.
-Ez merész ötlet. Jól átgondoltad?-röhögtem.
-Na szóval elvileg nagyon nagy buli lesz és mindenki ott lesz aki számít és ebből ugye az következik, hogy téged nem hagyhatlak ki ebből.
-Azt tudtam, hogy ma megyek bulizni csak azt nem hogy hova és kivel. Most már ez is kipipálva. Gondolom Ricohoz is benéztek meglesitek a picit..
-Jaja csak gondoltuk először megkérdezzünk téged.
-Oké jól tettétek én is most akartam át menni menjünk együtt.
Felszaladtam az ajándékért majd átmentünk Ricoékhoz.


/Manuela/


Kinyitottam az ajtót és három mosolygós srác állt előttem, akiket egyből beinvitáltam és megkínáltam őket mindenféle jóval.
-Nagyon köszönjük a sütit és az üdítőt, de gondolom te is tudod, hogy nem ezért jöttünk.-mondta a göndör hajú Barazil
-Persze, hogy tudom, de azért szerettek idejönni, mert midig kaptok valamit ez most sem lehet máskép.
-Na és hol van Luis. 
-Apuci vigyáz rá fönt. Felszaladok és lehozom.-fogtam magam és felmentem érte.


/Cris/


. Pár perc múlva már lent is voltak és csodálhattuk azt a kis vigyorgó csöppséget. Átadtuk az ajándékainkat, ami nagyon tetszett mindenkinek. Majd Marcelo merész kéréssel fordult Manuela felé.
-Megfoghatom?-kérdezte. Ez önmagában nem lenne furcsa, de könyörgöm Marceloról van szó. Jól meggondolnám mit adok oda neki mert ő semmire nem tud vigyázni. Na jó most nagyon gonosz vagyok, de nekem vicces volt a helyzet.
Ott állt Marcelo kezében a gyerekkel és nem is volt olyan vicces, mint az előre gondoltam volna.
-Sziasztok.-jött meg Nati is. Odalépet Pepéhez adott neki két puszit majd Marcelohoz akinek szintén és még Luic arcára is nyomott egy cuppanósat, majd jöttem én. Ott állt velem szembe és nem tudtam, hogy most mit csináljon.
-Szia Cris.-mondta, de a puszi elmaradt. Mindenki furcsán nézett, a srácok Manu és az időközben befutott Rico is, hogy ez most mi volt. 
-Áúúúú.-ordított Marceló. A kis Luic játékos kedvében elkezdte tépni Marcelo hosszú haját, amin mi nagyon jót kacagtunk. Vicces láátványt nyújtott, ahogy a felnőtt férfit "legyőzi" egy kis gyereke. Szerencsére Marcelo is csak röhögött az egészen.
-Na gyere ide.-vette el tőle Nati a kicsit.
-Szerintem mi megyünk, mert készülődnünk kell estére programunk van.-montam
-Nem kell elrohanni, mert megláttál.-szólt a hátam mögül egy mély hang. Természetesen Fernando volt az.
-Ne is álmodozz. Na sziasztok legyetek jók.-nyomtam mindenki arcára egy csókot kivéve ugye Natit és a legjobb haveromat Fert.

-Ne tudjátok meg, hogy én hogy utálom ezt a srácot.- mondtam mikor már kiértünk.
-A kérdés miért utálod? Talán féltékeny vagy?
-Ne hülyéskedj, Nati iránt már nem érzek semmit. Ma este úgy becsajozok, hogy az nem igaz.
-Na akkor meg. Legyél hálás magadnak, hiszen ha te nem vagy akkor ők sem ismerik meg egymást.-mondta Pepe
-Na ja!
-Szóval Gratulálunk.- veregetett hátba Marcelo.
-Köszi srácok. A klub előtt találkozunk fél 11.-kor. Ne késsetek, mert ez a szokásotok.- viccelődtem, mert ugyebár ez az én szokásom.
Elköszöntem a srácoktól és neki álltam a készülődésnek, bíztam benne, hogy lesz egy jó estém és végre találok magamnak egy csajt. Hogy ez, hogy alakul na az majd kiderül.

Mindenem az életem-42.rész

/Nati/


-Sziasztok.-köszönt és láttam, hogy ő is meglepődik a plusz egy személy miatt.
-Szia!- köszöntünk neki egyszerre és helyet foglaltunk.
-Mért nem szóltál, hogy ő is itt lesz-súgtam oda Saranak-azt hittem valami barátod lesz nem azt, hogy Cris
-Téged se zavarna, ha nem lenne itt ez a "szívtipró macsó" melletted.
Nagyon kellemetlen volt ott ülni négyesben úgyhogy nincs olyan téma amihez mind hozzá tudnánk szólni. Persze nem ültünk csendben egész este. Jelentéktelenebbnél jelentéktelenebb dolgokról esett szó, ami igazából egyikünket sem érdekelt, de még ez is jobb mint egész este egymást bámulni. A fiúk az egész este folyamán más véleményen voltak mindenben. Nem vagyok benne biztos, hogy mindig az igazat mondták, inkább csak sose akartak egyet érteni a másikkal.
-Ha megbocsájtotok én most kimennék.
-Én is veled megyek megigazítom a sminkem.- állt fel Sara
Ahogy felálltam egy kezet éreztem a popsimon.
-Hogy neked milyen jó feneked van. Sok feneket fogtam már, de határozottan a tiéd a legjobb. Imádom olyan kemény.- mondta miközben a fenekemet markolászta. Nem tettem semmit csak Crisre néztem, akit láthatóan zavart a szituáció.




/Cris/
-Na ketten maradtunk.-mondtam, mikor a lányok kimentek a mosdóba
-Ne is reménykedj, láttam hogy néztél rá, de nem kapod meg. Ő már az enyém.
-Tudtommal nincs köztetek semmi.
-Most még nincs, de mivel csak én vagyok az akire támaszkodhat és az én vállamon sírja ki magát ha kell lesz.
-Ha idáig nem volt, akkor most sem lesz...
-Jaj de nagy a szád. Azt hiszed hogy azért mert te focista vagy megkapod ne is álmodj róla.
-Mire föl pattogsz itt te rohadt szemét láda! Tudom, hogy mire akartad kényszeríteni.
-Nem tudsz te semmit.
-Dehogy nem tudom, hogy erőszakoskodtál vele.
-Hazudott.-vágta rá
-Nem hazudott!
-Nati egy hazudós cafka. Hülye vagy, hogy még nem jöttél rá.-állt fel Fernando és közben a széket is feldöntötte.
-Segfej!
-Fogd be a pofád.
-Legalább annyi tisztesség legyen benned, hogy felvállalod.- húztam be neki egyet
-Te rohadék!- mondta és élrezem a bal horgát.
-Pipogya fráter!
-Patkány!
Alig tudtak szétszedni minket a pincérek. Legszívesebben megöltem volna, de az árt a karrieremnek.
Fernando visszaült az asztalhoz, de én inkább kimentem a friss levegőre, mert nem tudtam volna vele egy asztalnál ülni.


/Nati/




-Én kicsit kimegyek, mert fáj a fejem. Ugye nem baj, hogy ott hagylak téged két sráccal?
-Dehogy baj. Nem csodálom, hogy megfájdult a fejed a fiúk folyamatosan egymásra kontráznak már nekem is elegem van belőle, de miattam alakult így.
-Te csak jót akartál, hogy legyen egy kellemes esténk nem a te hibád, hogy nem így alakult.


Kimentem és szippantottam egy nagyot a friss levegőből, mikor megláttam, hogy Cris is idekint van.
-Te mit keresel itt?-léptem oda hozzá.-Úristen veled meg mi történt?-rökönyödtem, meg mikor megfordult
-Verekedtem leendő barátoddal.
-Ő nem a barátom, sose volt és soha sem lesz.
-Te így gondolod, de ő nem. Világosítsd fel őt is, hogy ne éljen sötétségben.
-Minek kell nektek egyáltalán verekednetek?
-Jött a hülye dumájával és nem bírtam.
-Oké, nem érdekel.... Én inkább haza mennék csak másokhoz vagyok kötve.
-Majd én haza viszlek ajánlotta fel Cris.
-Hát nem is tudom...- motyogtam
-Ha nem érezed jól magad ne maradj csak azért mert úgy érzed muszáj.
-De Sara... felhívom, hogy haza megyek és tartsa fel egy kicsit Nandot, hogy ne kelljen vele mennem.
-Oké.
Felhívtam Sarat és mivel jó barát, segített nekem. Ott maradt még Nandoval.
-Add ide a kulcsot én vezetek.-mondtam Crisnek aki egyből odadobta nekem a kulcsot.
Szerettem vezetni és pont most akartam kocsit venni kint csak közbe jött a szülés.


/Cris/


-Van kedved bejönni egy kicsit.-kérdeztem Natitől, mikor visszaadta a kulcsot.
-Nem, most inkább haza megyek és lefekszem aludni, hogy ne kelljen Ferrel beszélgetnem.
-Ha ennyire nem bírod, minek van itt és minek laksz vele?
-Bírom én, csak nem szerettem volna, hogy idejöjjön, mert így olyan szaga van a dolognak mintha közöttünk lenne valami, te is azt hitted.
-Azért, mert...
-A lényeg, hogy ezt nekem is viszonoznom kell majd és ... na a lényeg, hogy nem szeretem az ilyet. Na megyek szia.-hajolt közelebb és nyomott egy puszit az arcomra.
Nem várta meg míg viszonzom. "Ez az este és a beszélgetésünk megmozgatott bennem megint valamit, azt amit azt hittem már nagyon mélyre süllyesztettem a szívemben. Fúú ez nagyon nyálas. Minden esetre olyan régi idők filingje volt most ennek."
Néztem ahogy bemegy az ajtón és csak az járt a fejemben, hogy mennyit veszítettem


/Fernando/


Már egy ideje csak ketten ültünk az asztalnál Saraval, de a a többiek sehol, kezdtem furcsállani az egészet.
-A többiek hol vannak.
-Elmentek.-mondta Sara mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog.
-Bazd én meg itt ülök. Ők meg ketten áhh-álltam fel és hagytam ott a lányt majd leintettem egy taxit és haza indultam.


"Milyen szerencsés vagyok, hogy okos kis buksival áldott meg a jó isten. Ha ma nem jövök ide kitudja mi lett volna. Teljes idill Cris és Nati között. Most se úgy alakult a dolog, ahogy képzeltem, de ebből még bármi lehet. A szépfiú biztos beadta neki, hogy miattam verekedtünk össze. Én majd elmondom pont az ellenkezőjét aztán Nati áll, hogy kinek hisz, de szerintem ez nem kérdés. Meggyőző tudok lenni. Ha a hülye gyerek elmondja azokat, amiket Natiról mondtam én csak röhögök, mert azzal jobbat nekem nem is tehetne. Natit úgy ellene fordítom, hogy az nem igaz. Még talán az a Nora is a segítségemre lehet majd kiderül."-elmélkedtem magamban, miközben kifelé bámultam a kocsi ablakából.


Mikor haza értem már minden lámpa le volt oltva és Nati is aludt. Vártam a holnapot, mert tudtam, hogy csak jól alakulhat....