/Cris/
Mivel ma már kiengedik Manuekat a kórházból nem mentem be, inkább elmentem vettem egy-két gyerek cuccot a kölyöknek. Az eladó furcsán nézett rám amikor bementem, hogy mit keresek én egy baba boltba. Biztos azt hitte eltévedtem és valami Gucci boltba akartam bemenni. Úgy gondoltam, hogy mivel délelőtt mehetnek haza én akkor inkább nem zavarok ezért délután megyek át. Este meg megyek bulizni.
-Istenem ez a takarítónő már megint szanaszét hagyta a dolgait és a cuccaimhoz is hozzá nyúlt, amikor már százszor megmondtam, hogy ahhoz soha ne nyúljon.-bosszankodtam, amikor hazaértem.
-Jaj uram ilyen hamar?- lepődött meg, mikor meglátott.
-Akkor jövök, amikor akarok, de ha még egyszer meglátom, hogy nem a dolgát végzi így kiteszem innen, hogy a lába nem éri a földet és olyan rossz hírét keltem, hogy sehova nem fogják felvenni.
-Ezt nem teheti.
-Próbálja ki.-indultam fel az emeletre, ott hagyva Irinát.
-Szemét.-mondta magába azt hitte nem hallom.
-Mondott valamit.-fordultam hátra.
-Nem dehogy.
-Mindjárt gondoltam.
/Nati/
Délelőtt bevitettem magam Ferrar a kórházba, hogy segítsek a haza jövetelbe. Fer nagyon kedves volt, mert mindenben a rendelkezésemre állt.Talán már túl kedves is. Idegesítően kedves. Most mondhatnátok azt, hogy nekem semmi sem jó, de valljuk be nagyon idegesítő tud lenni ha valaki kinyalja a sejhajod. Egy lépést nem tudtam a nélkül tenni, hogy Fer ne jött volna egy mozdulatot nem tudtam tenni anélkül, hogy megkérdezze segíthet-e. Nagyon irritál a jelenléte.
-Istenem olyan aranyos.-mondtam Manunak, mikor már otthon voltunk és gütyögtem a gyereknek.
-Ricoval még nem tudjuk eldönteni kire hasonlít. Szerinted?-kárdezte
-Szerintem rád.- mondta Fer, mintha a kérdés felé irányult volna. A fejemet hátra fordítva szúrós pillantásokat vettetem rá, hogy vegye észre magát.
-Nem igazán. Tiszta Rico.-mondta
-Szerintem is inkább Rico.-állt fel.-Elmegyek tisztába teszem addig ti csak dumcsizzatok.
-Jó, hogy elment mert beszélni akartam veled. Egyik haverom ma DJ-zik az legjobb klubban és meghívott minket. Tele lesz híres emberekkel úgyhogy elmegyünk.
-Jaj ezt így el is döntötted azért jó, hogy nekem is van beleszólásom.
-Azt hittem ez alap, hogy te is jössz.
-Te már a második pasi vagy az életemben akinek minden magától értetődő.
-A második, ki volt az első?
-Cris. Komolyan mért fogom ki az ilyeneket?
-Engem ne említs egy lapon azzal a...
-Jah, hogy még te kéred ki magadnak ha valamit mondok.
-Nem tudom mi bajod, de jössz vagy nem.
-Az a bajom, hogy utálom amikor kijelentik, hogy mit fogok csinálni. Pont olyan vagy mint Cris. Majd még meglátom ahogy alakul.
-Na már megint az a hülye gyerek. Oké ahogy, gondolod arra gondoltam, hogy 10-kor indulok. A nappaliban találkozunk ha jössz.
-Remeke.-mondtam és felmentem a szobámba.
/Cris/
-Irina nyisd már ki nem hallottad, hogy csöngetnek.-ordítottam, hogy tegye már hasznossá magát ha takarítani nem tud. Lentről kér ökör hangját hallottam, akik engem jöttek boldogítani. Hallottam, ahogy viccesen próbálják meg behálózni a csajszit aki ajtót nyitott nekik.
-Szia haver!- köszönt Marcelo.
-Sziasztok.-pacsiztunk majd két két puszit adtam nekik.-Mi járatban? Szerintem eltévedtetek Riconak született gyereke, nem nekem kellenek ezek.-mutattam a kezükben lévő ajándék zacskókra.
-Eredetileg neki szántuk, de meggondoltuk magunkat, mert neked jobban állna.-dobta le magát Marcelo a kanapára és rakta fel a lábát az asztalra.
-Ne is zavarjon, hogy most lett kitakarítva.
-Mint látod őt ez egyáltalán nem érdekli.-mosolygott Pepe és ő is helyet foglalt.
-Azért jöttünk, hogy elhívjunk ma estére egy nagyon jó buliba.-mondta Marcelo.
-Jól mondja a tesó.-helyeselt Pepe.- A haverja lesz a DJ és meghívták és arra gondolt, hogy bevállal minket is.
-Ez merész ötlet. Jól átgondoltad?-röhögtem.
-Na szóval elvileg nagyon nagy buli lesz és mindenki ott lesz aki számít és ebből ugye az következik, hogy téged nem hagyhatlak ki ebből.
-Azt tudtam, hogy ma megyek bulizni csak azt nem hogy hova és kivel. Most már ez is kipipálva. Gondolom Ricohoz is benéztek meglesitek a picit..
-Jaja csak gondoltuk először megkérdezzünk téged.
-Oké jól tettétek én is most akartam át menni menjünk együtt.
Felszaladtam az ajándékért majd átmentünk Ricoékhoz.
/Manuela/
Kinyitottam az ajtót és három mosolygós srác állt előttem, akiket egyből beinvitáltam és megkínáltam őket mindenféle jóval.
-Nagyon köszönjük a sütit és az üdítőt, de gondolom te is tudod, hogy nem ezért jöttünk.-mondta a göndör hajú Barazil
-Persze, hogy tudom, de azért szerettek idejönni, mert midig kaptok valamit ez most sem lehet máskép.
-Na és hol van Luis.
-Apuci vigyáz rá fönt. Felszaladok és lehozom.-fogtam magam és felmentem érte.
/Cris/
. Pár perc múlva már lent is voltak és csodálhattuk azt a kis vigyorgó csöppséget. Átadtuk az ajándékainkat, ami nagyon tetszett mindenkinek. Majd Marcelo merész kéréssel fordult Manuela felé.
-Megfoghatom?-kérdezte. Ez önmagában nem lenne furcsa, de könyörgöm Marceloról van szó. Jól meggondolnám mit adok oda neki mert ő semmire nem tud vigyázni. Na jó most nagyon gonosz vagyok, de nekem vicces volt a helyzet.
Ott állt Marcelo kezében a gyerekkel és nem is volt olyan vicces, mint az előre gondoltam volna.
-Sziasztok.-jött meg Nati is. Odalépet Pepéhez adott neki két puszit majd Marcelohoz akinek szintén és még Luic arcára is nyomott egy cuppanósat, majd jöttem én. Ott állt velem szembe és nem tudtam, hogy most mit csináljon.
-Szia Cris.-mondta, de a puszi elmaradt. Mindenki furcsán nézett, a srácok Manu és az időközben befutott Rico is, hogy ez most mi volt.
-Áúúúú.-ordított Marceló. A kis Luic játékos kedvében elkezdte tépni Marcelo hosszú haját, amin mi nagyon jót kacagtunk. Vicces láátványt nyújtott, ahogy a felnőtt férfit "legyőzi" egy kis gyereke. Szerencsére Marcelo is csak röhögött az egészen.
-Na gyere ide.-vette el tőle Nati a kicsit.
-Szerintem mi megyünk, mert készülődnünk kell estére programunk van.-montam
-Nem kell elrohanni, mert megláttál.-szólt a hátam mögül egy mély hang. Természetesen Fernando volt az.
-Ne is álmodozz. Na sziasztok legyetek jók.-nyomtam mindenki arcára egy csókot kivéve ugye Natit és a legjobb haveromat Fert.
-Ne tudjátok meg, hogy én hogy utálom ezt a srácot.- mondtam mikor már kiértünk.
-A kérdés miért utálod? Talán féltékeny vagy?
-Ne hülyéskedj, Nati iránt már nem érzek semmit. Ma este úgy becsajozok, hogy az nem igaz.
-Na akkor meg. Legyél hálás magadnak, hiszen ha te nem vagy akkor ők sem ismerik meg egymást.-mondta Pepe
-Na ja!
-Szóval Gratulálunk.- veregetett hátba Marcelo.
-Köszi srácok. A klub előtt találkozunk fél 11.-kor. Ne késsetek, mert ez a szokásotok.- viccelődtem, mert ugyebár ez az én szokásom.
Elköszöntem a srácoktól és neki álltam a készülődésnek, bíztam benne, hogy lesz egy jó estém és végre találok magamnak egy csajt. Hogy ez, hogy alakul na az majd kiderül.
-Istenem ez a takarítónő már megint szanaszét hagyta a dolgait és a cuccaimhoz is hozzá nyúlt, amikor már százszor megmondtam, hogy ahhoz soha ne nyúljon.-bosszankodtam, amikor hazaértem.
-Jaj uram ilyen hamar?- lepődött meg, mikor meglátott.
-Akkor jövök, amikor akarok, de ha még egyszer meglátom, hogy nem a dolgát végzi így kiteszem innen, hogy a lába nem éri a földet és olyan rossz hírét keltem, hogy sehova nem fogják felvenni.
-Ezt nem teheti.
-Próbálja ki.-indultam fel az emeletre, ott hagyva Irinát.
-Szemét.-mondta magába azt hitte nem hallom.
-Mondott valamit.-fordultam hátra.
-Nem dehogy.
-Mindjárt gondoltam.
/Nati/
Délelőtt bevitettem magam Ferrar a kórházba, hogy segítsek a haza jövetelbe. Fer nagyon kedves volt, mert mindenben a rendelkezésemre állt.Talán már túl kedves is. Idegesítően kedves. Most mondhatnátok azt, hogy nekem semmi sem jó, de valljuk be nagyon idegesítő tud lenni ha valaki kinyalja a sejhajod. Egy lépést nem tudtam a nélkül tenni, hogy Fer ne jött volna egy mozdulatot nem tudtam tenni anélkül, hogy megkérdezze segíthet-e. Nagyon irritál a jelenléte.
-Istenem olyan aranyos.-mondtam Manunak, mikor már otthon voltunk és gütyögtem a gyereknek.
-Ricoval még nem tudjuk eldönteni kire hasonlít. Szerinted?-kárdezte
-Szerintem rád.- mondta Fer, mintha a kérdés felé irányult volna. A fejemet hátra fordítva szúrós pillantásokat vettetem rá, hogy vegye észre magát.
-Nem igazán. Tiszta Rico.-mondta
-Szerintem is inkább Rico.-állt fel.-Elmegyek tisztába teszem addig ti csak dumcsizzatok.
-Jó, hogy elment mert beszélni akartam veled. Egyik haverom ma DJ-zik az legjobb klubban és meghívott minket. Tele lesz híres emberekkel úgyhogy elmegyünk.
-Jaj ezt így el is döntötted azért jó, hogy nekem is van beleszólásom.
-Azt hittem ez alap, hogy te is jössz.
-Te már a második pasi vagy az életemben akinek minden magától értetődő.
-A második, ki volt az első?
-Cris. Komolyan mért fogom ki az ilyeneket?
-Engem ne említs egy lapon azzal a...
-Jah, hogy még te kéred ki magadnak ha valamit mondok.
-Nem tudom mi bajod, de jössz vagy nem.
-Az a bajom, hogy utálom amikor kijelentik, hogy mit fogok csinálni. Pont olyan vagy mint Cris. Majd még meglátom ahogy alakul.
-Na már megint az a hülye gyerek. Oké ahogy, gondolod arra gondoltam, hogy 10-kor indulok. A nappaliban találkozunk ha jössz.
-Remeke.-mondtam és felmentem a szobámba.
/Cris/
-Irina nyisd már ki nem hallottad, hogy csöngetnek.-ordítottam, hogy tegye már hasznossá magát ha takarítani nem tud. Lentről kér ökör hangját hallottam, akik engem jöttek boldogítani. Hallottam, ahogy viccesen próbálják meg behálózni a csajszit aki ajtót nyitott nekik.
-Szia haver!- köszönt Marcelo.
-Sziasztok.-pacsiztunk majd két két puszit adtam nekik.-Mi járatban? Szerintem eltévedtetek Riconak született gyereke, nem nekem kellenek ezek.-mutattam a kezükben lévő ajándék zacskókra.
-Eredetileg neki szántuk, de meggondoltuk magunkat, mert neked jobban állna.-dobta le magát Marcelo a kanapára és rakta fel a lábát az asztalra.
-Ne is zavarjon, hogy most lett kitakarítva.
-Mint látod őt ez egyáltalán nem érdekli.-mosolygott Pepe és ő is helyet foglalt.
-Azért jöttünk, hogy elhívjunk ma estére egy nagyon jó buliba.-mondta Marcelo.
-Jól mondja a tesó.-helyeselt Pepe.- A haverja lesz a DJ és meghívták és arra gondolt, hogy bevállal minket is.
-Ez merész ötlet. Jól átgondoltad?-röhögtem.
-Na szóval elvileg nagyon nagy buli lesz és mindenki ott lesz aki számít és ebből ugye az következik, hogy téged nem hagyhatlak ki ebből.
-Azt tudtam, hogy ma megyek bulizni csak azt nem hogy hova és kivel. Most már ez is kipipálva. Gondolom Ricohoz is benéztek meglesitek a picit..
-Jaja csak gondoltuk először megkérdezzünk téged.
-Oké jól tettétek én is most akartam át menni menjünk együtt.
Felszaladtam az ajándékért majd átmentünk Ricoékhoz.
/Manuela/
Kinyitottam az ajtót és három mosolygós srác állt előttem, akiket egyből beinvitáltam és megkínáltam őket mindenféle jóval.
-Nagyon köszönjük a sütit és az üdítőt, de gondolom te is tudod, hogy nem ezért jöttünk.-mondta a göndör hajú Barazil
-Persze, hogy tudom, de azért szerettek idejönni, mert midig kaptok valamit ez most sem lehet máskép.
-Na és hol van Luis.
-Apuci vigyáz rá fönt. Felszaladok és lehozom.-fogtam magam és felmentem érte.
/Cris/
. Pár perc múlva már lent is voltak és csodálhattuk azt a kis vigyorgó csöppséget. Átadtuk az ajándékainkat, ami nagyon tetszett mindenkinek. Majd Marcelo merész kéréssel fordult Manuela felé.
-Megfoghatom?-kérdezte. Ez önmagában nem lenne furcsa, de könyörgöm Marceloról van szó. Jól meggondolnám mit adok oda neki mert ő semmire nem tud vigyázni. Na jó most nagyon gonosz vagyok, de nekem vicces volt a helyzet.
Ott állt Marcelo kezében a gyerekkel és nem is volt olyan vicces, mint az előre gondoltam volna.
-Sziasztok.-jött meg Nati is. Odalépet Pepéhez adott neki két puszit majd Marcelohoz akinek szintén és még Luic arcára is nyomott egy cuppanósat, majd jöttem én. Ott állt velem szembe és nem tudtam, hogy most mit csináljon.
-Szia Cris.-mondta, de a puszi elmaradt. Mindenki furcsán nézett, a srácok Manu és az időközben befutott Rico is, hogy ez most mi volt.
-Áúúúú.-ordított Marceló. A kis Luic játékos kedvében elkezdte tépni Marcelo hosszú haját, amin mi nagyon jót kacagtunk. Vicces láátványt nyújtott, ahogy a felnőtt férfit "legyőzi" egy kis gyereke. Szerencsére Marcelo is csak röhögött az egészen.
-Na gyere ide.-vette el tőle Nati a kicsit.
-Szerintem mi megyünk, mert készülődnünk kell estére programunk van.-montam
-Nem kell elrohanni, mert megláttál.-szólt a hátam mögül egy mély hang. Természetesen Fernando volt az.
-Ne is álmodozz. Na sziasztok legyetek jók.-nyomtam mindenki arcára egy csókot kivéve ugye Natit és a legjobb haveromat Fert.
-Ne tudjátok meg, hogy én hogy utálom ezt a srácot.- mondtam mikor már kiértünk.
-A kérdés miért utálod? Talán féltékeny vagy?
-Ne hülyéskedj, Nati iránt már nem érzek semmit. Ma este úgy becsajozok, hogy az nem igaz.
-Na akkor meg. Legyél hálás magadnak, hiszen ha te nem vagy akkor ők sem ismerik meg egymást.-mondta Pepe
-Na ja!
-Szóval Gratulálunk.- veregetett hátba Marcelo.
-Köszi srácok. A klub előtt találkozunk fél 11.-kor. Ne késsetek, mert ez a szokásotok.- viccelődtem, mert ugyebár ez az én szokásom.
Elköszöntem a srácoktól és neki álltam a készülődésnek, bíztam benne, hogy lesz egy jó estém és végre találok magamnak egy csajt. Hogy ez, hogy alakul na az majd kiderül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése