/Cris/
Milyen erős bicepszed van látszik, ahogy rázod a shaket.-lépet mögém és finoman végig simította a kezét a karomon. Ekkor megfordultam és amilyen hevesen lehetett csókolózni kezdtünk. Belemarkoltam tökéletesen kerek fenekébe, majd a a blúza alatt végig simítottam domborulatait, eközben ő a nadrágomat akarta lefejteni ami több kevesebb sikerrel sikerült is neki. Csókolózás közben a nappali felé haladtunk. Éppen a nyakát csókoltam mikor az ablakon kinézve egy alakot véltem felfedezni aki éppen a lépcsőn sietett lefelé, biztos most megy el a kertész hiszen ilyenkor mindig sokáig marad gondoltam. Nagyon kívántam , de még is megállta parancsoltam magamnak,
-Ezt itt fejezzük be.
-De hiszen ez nem arról árulkodik hogy beakarnád fejezni - mondta és végig simította kezével az ágaskodó férfiasságom. Még párszor próbálkozott hát ha megadom magam, de nem... felkapta a táskáját és elment még a blúzát se gombolta be, azt akarhatta hogy mindenki lássa, így jön ki tőlem.
El sem tudom mondani mennyire nehéz volt, én eddig világ életembe megragadtam az ilyen lehetőséget...De amikor megláttam azt az alakot elsuhanni az ablak alatt eszembe jutott Nati. Jesszus az az ember akinek az alakját láttam az nem lehetett a kertész mivel ő pont akkor ment el mikor haza értem, de akkor az az alak...jaj ne ugye nem az nem Nati volt. Felkaptam magamra a ruhámat és gyors léptekkel Ricoékhoz mentem. Őrűlt módjára nyomtam a csengőt.
-Szia Nati? -szegeztem egyből a kérdést Manuelanak
-Nem nálad van azt mondta át megy hozzád...
-Nem, nincs nálam
-Valami baj van?- kérdezte
-Nem, gondolom valami meglepetést tervez, csak 5 perce várok rá és...de mind1 megyek köszi - mondtam és elviharzottam. A lakásba mindent feltúrtam hogy megtaláljam a telefonomat, de sehol sem találtam. Aztán eszembe jutottam hogy mikor Noraval...akkor leesett a földre. A konyhába találtam meg a bárpultszék alatt, gyorsan felkaptam és tárcsázni kezdtem.
/Nati/
Lehet igaza volt Crisnek de én akkor sem tűröm el a nőt a lakásomba... Hiszen ez volt a célja és én beleestem a csapdájába, azt akarja hogy crissel összevesszünk én meg még asszisztáltam neki ehhez. Tegnap vettem egy nagyon szexi fehérneműt, belebújok és átmegyek Crisshez folytatni az estét, ezzel biztos kiengesztelem.
Az ablak elött lemeredve álltam mikor megláttam hogy Cris egy száll alsó gatyába fogdossa a szintén lengén öltözött Norát. Mikor ezt megláttam teljesen összetörtem, lefutottam a lépcsőn, nem akartam haza menni mert tudtam hogy ott kérdezősködnének hogy mi bajom, így kétségbe esésembe csak elkezdtem valamerre futni. Mily vicces látványt nyújthattam, egy lány magassarkúba, amit félúton azért levettem és egy ballon kabátba fut. És ha még az emberek tudnák hogy alattam nincs más csak egy fehérnemű.
"Hogy teheti ezt velem, nagyjából 3 hónapja vagyunk együtt és már most..."
Csörgött a telefon láttam hogy Cris keres...nem tudja hogy láttam szóval kíváncsi vagyok mit akar, nem fogom hagyni hogy tudja nekem ez mennyire fáj.
-Hallo - szóltam bele unottan
-Hol vagy? - kérdezte zaklatottan -És miért lihegsz?
-Nem mind egy az neked..
-Voltam át nálatok, azt mondták azt mondtad nálam vagy...
-Igen úgy terveztem átmegyek, de láttam neked más programod van - mondtam és nagyon erősen próbáltam vissza folytani a sírást.
-Nati figyelj - kezdte el mikor valaki hátulról megfogta a derekamat egy nagyot sikítottam és eldobtam a telefont.
...
/Cris/
Pont a park bejáratánál álltam Ferrel, mikor valaki hatalmas nyikorgással megállt. Nem is gondoltam volna hogy az az ember Cris lesz hiszen a saját szememmel láttam hogy van jobb elfoglaltsága. Háttal álltam a személynek csak a cipője kopogását hallottam ahogy felénk közeledik majd finoman félre tessékelt. Még felháborodnom sem volt időm, mert a drága ő nagysága lökdösni kezdte Fernandot. ÉS olyan mondtatokkal dobálózott mint például hagyd békén a barátnőmet.
-Gyere Nati mi most megyünk - mondta, megragadta a csuklóm és húzni kezdett
-Én nem megyek sehova.Nevetséges amit csinálsz!- mondtam és megálltam
-Te meg mi a fenét csinálsz ? - fordult meg és Fernandohoz lépett és lökdösni kezdte
-Ezt itt fejezzük be.
-De hiszen ez nem arról árulkodik hogy beakarnád fejezni - mondta és végig simította kezével az ágaskodó férfiasságom. Még párszor próbálkozott hát ha megadom magam, de nem... felkapta a táskáját és elment még a blúzát se gombolta be, azt akarhatta hogy mindenki lássa, így jön ki tőlem.
El sem tudom mondani mennyire nehéz volt, én eddig világ életembe megragadtam az ilyen lehetőséget...De amikor megláttam azt az alakot elsuhanni az ablak alatt eszembe jutott Nati. Jesszus az az ember akinek az alakját láttam az nem lehetett a kertész mivel ő pont akkor ment el mikor haza értem, de akkor az az alak...jaj ne ugye nem az nem Nati volt. Felkaptam magamra a ruhámat és gyors léptekkel Ricoékhoz mentem. Őrűlt módjára nyomtam a csengőt.
-Szia Nati? -szegeztem egyből a kérdést Manuelanak
-Nem nálad van azt mondta át megy hozzád...
-Nem, nincs nálam
-Valami baj van?- kérdezte
-Nem, gondolom valami meglepetést tervez, csak 5 perce várok rá és...de mind1 megyek köszi - mondtam és elviharzottam. A lakásba mindent feltúrtam hogy megtaláljam a telefonomat, de sehol sem találtam. Aztán eszembe jutottam hogy mikor Noraval...akkor leesett a földre. A konyhába találtam meg a bárpultszék alatt, gyorsan felkaptam és tárcsázni kezdtem.
/Nati/
Lehet igaza volt Crisnek de én akkor sem tűröm el a nőt a lakásomba... Hiszen ez volt a célja és én beleestem a csapdájába, azt akarja hogy crissel összevesszünk én meg még asszisztáltam neki ehhez. Tegnap vettem egy nagyon szexi fehérneműt, belebújok és átmegyek Crisshez folytatni az estét, ezzel biztos kiengesztelem.
Az ablak elött lemeredve álltam mikor megláttam hogy Cris egy száll alsó gatyába fogdossa a szintén lengén öltözött Norát. Mikor ezt megláttam teljesen összetörtem, lefutottam a lépcsőn, nem akartam haza menni mert tudtam hogy ott kérdezősködnének hogy mi bajom, így kétségbe esésembe csak elkezdtem valamerre futni. Mily vicces látványt nyújthattam, egy lány magassarkúba, amit félúton azért levettem és egy ballon kabátba fut. És ha még az emberek tudnák hogy alattam nincs más csak egy fehérnemű.
"Hogy teheti ezt velem, nagyjából 3 hónapja vagyunk együtt és már most..."
Csörgött a telefon láttam hogy Cris keres...nem tudja hogy láttam szóval kíváncsi vagyok mit akar, nem fogom hagyni hogy tudja nekem ez mennyire fáj.
-Hallo - szóltam bele unottan
-Hol vagy? - kérdezte zaklatottan -És miért lihegsz?
-Nem mind egy az neked..
-Voltam át nálatok, azt mondták azt mondtad nálam vagy...
-Igen úgy terveztem átmegyek, de láttam neked más programod van - mondtam és nagyon erősen próbáltam vissza folytani a sírást.
-Nati figyelj - kezdte el mikor valaki hátulról megfogta a derekamat egy nagyot sikítottam és eldobtam a telefont.
...
/Cris/
A sikítás után már nem szólta telefonba te jó ég mit történt estem kétségbe a bejárat felé futottam felkaptam a kocsikulcsot és amilyen gyorsan csak tudtam bepattantam a kocsiba nem juthatott messzire hiszen gyalog ment.
Szemeimmel ide-oda pásztáztam a terepet, nem voltak sokan az utcán így könnyű dolgom volt. Az egyik park szélen pillantottam meg, de nem volt egyedűl. Írtozatosan fel ment bennem a pumpa... leállítottam az autót és kipttantam az autóból.
/Nati/
Pont a park bejáratánál álltam Ferrel, mikor valaki hatalmas nyikorgással megállt. Nem is gondoltam volna hogy az az ember Cris lesz hiszen a saját szememmel láttam hogy van jobb elfoglaltsága. Háttal álltam a személynek csak a cipője kopogását hallottam ahogy felénk közeledik majd finoman félre tessékelt. Még felháborodnom sem volt időm, mert a drága ő nagysága lökdösni kezdte Fernandot. ÉS olyan mondtatokkal dobálózott mint például hagyd békén a barátnőmet.
-Gyere Nati mi most megyünk - mondta, megragadta a csuklóm és húzni kezdett
-Én nem megyek sehova.Nevetséges amit csinálsz!- mondtam és megálltam
-Te meg mi a fenét csinálsz ? - fordult meg és Fernandohoz lépett és lökdösni kezdte
-Még van képed? -kérdezet vissza Fer és ő is lökdösni kezdte
-Ha még egyszer meglátom hogy a barátnőmhöz érsz... -mondta ,
-A barátnőd? - kérdeztem.- Te most szórakozól velem. - mondtam kikerekedett szemmel és kirántottam a kezem a kezei közül-Fernandoval én beszéltem meg a találkozót- füllentettem
-Igen, hiszen te az vagy... Vele?
-Voltam Cris voltam... - mondtam majd kis szünet után folytattam - Mégis mit hiszel ki vagy te? Előadod itt a nagy jelenetedet, de annyi eszed nincsen hogy ha már valakivel enyelegsz behúzd a függönyt hiszen a barátnőd melletted lakik. És igen vele. -mondandóm végén fejfájás tört rám az idegességtől. Cris megindult felém, hogy át öleljem de Fernando elém állt.
-Hagyd őt békén - mondta és átölelt. Furcsa, de jól esett most az ölelése, kicsit lenyugodtam a karjaiban. Nati hisz te remegsz, mi van rajtad kérdezte és kikötötte a kabátomat. Ekkor tárult eléjünk elakom egy száll semmibe.... Mikor ezt Cris meglátta félre lökött és bemosott egyet Fernek.
-Cris ezt ne mert ebből botrány lesz- mondtam neki.
-Nem érdekel a botrány, de nem engedem, hogy hozzád érjen egy ujjal is.
-Neked teljesen elment az eszed.Nem vagyok a tulajdonod. Eltudom dönteni, hogy mi jó nekem és mi nem.-toltam el őket egymástól miután újra összekötöttem a ballont.
-Én nem vagyok senkinek a tulajdona főleg nem neked, ha nem látom akkor eltitkolod? Képest lettél volna így a szemembe nézni. Te aztán gerinctelen vagy. Az első megérzésemre kellett volna hallgatnom.
-Nem lett volna mit elmondanom, mert semmi nem történt leállítottam magam.
-Látod Cris már itt a baj, hogy lekellet állítanod magad, alapjáraton nem szabadna bele menni, de neked ez nem megy. Te ilyen vagy én ezt tudom. Megbeszéltük, hogy nem változunk meg a másikért és ezt te betartod ez így jó. Csak akkor mért ragaszkodsz ahhoz, hogy legyen barátnőd.
-Megint meg sem hallgatsz csak fújod a magadét.-mondta. Fernando idáig csöndben volt, de ezen a ponton ő is becsatlakozott.
-Ezt barátom elcseszted.-mondta, mire Cris megint neki esett.
-Áh nem érsz ennyit.
-Gyáva alak vagy tudtam én.-mondta Fernando átkarolta a vállamat és elindultunk. Cris nem jött utánunk szerencsér.
/Cris/
"Annyi esélyt adtunk már egymásnak. Mért nem szól Fernandoról? Hazudott nekem, de miért, nem volt semmi baj köztünk mostanában és mégis. Leállítottam magam pedig ez nem jellemző rám azt megint én jövök ki az egészből rosszul, pedig megint őt helyeztem magam elé nem akartam megbántani ezért nem csináltam semmit. De az milyen már, hogy leskelődik... nem akarom őt beállítani rossznak, de ő se maradt szent. És ez már nem az első alkalom."-gondolkoztam egy selyem köntösben az ágyon fekve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése