Mindenem az életem-18.rész

/Cris/
Az este folyamán Kira egész végig rajtam lógott így nem tudtam Nati közelébe kerülni és egyébként is Natival meg mindig ott volt Fernando így a beszélgetés amire már nagyon sort akartam keríteni más korra kellett halasztani.

Körbenéztem, hogy minden rendben van e, mikor láttam hogy Natiék búcsúzkodnak. "Nem mehet el addig míg nem beszéltem vele, főleg ezzel a Fernandoval nem. A lábam mintha életre kelt volna elindult...Mindenki furcsán nézett rám mikor oda értem..."
-Máris mentek-kérdeztem
-Igen, gratulálok....nagyon szép partyt hoztál össze pozitívan csalódtam benned mondta-majd adott egy puszi búcsú képen. Fernando egy pillanat és jövök a táskámat elfelejtettem hozni.
-Rendben az autónál várlak.
-Szia Fer.-mondtam és hátba veregettem.
-Ő már az enyém - súgta a fülembe, majd nevetve elment.

/Nati/

A party után Fernando lakásásra mentünk.
-Nagyon felvágós volt ez a party nem?-kérdezte Fernando
-Szerintem jó partyt csinált Cris.
-Kinyissak egy üveg bort?
-Nem kell, egy narancslé jobban esne.
A kanapén ültünk és beszélgettünk, amikor megcsókolt majd elkezdte kigombolni a nadrágomat és a blúzomat.
-Fernando ezt neeee!-mondtam neki és próbáltam eltolni magamtól, de ő nagyon erőszakos volt.
-Ne viccelj látom hogy csak kéreted magad.-erősködött és kikapcsolta a melltartóm.
-De nem akarom.-ordítoztam-Engedj el!- A nadrágját próbálta meg kicsatolni amikor a kisasztalon lévő poharat felvettem és a fejéhez vágtam. Felpattantattam és kirohantam. Gyorsan hívtam magamnak egy taxit, ami haza vitt.
A kertbe csak zokogtam nem értettem mért pont velem történt ez. "Fernando rendes srácnak tűnt. Mért nem figyelmeztettet senki? Nem mehetek be ilyen kisírt szemekkel, mert egyből megkérdeznék mi történt én meg nem szeretnék róla beszélni. Pár nappal ezelőtt pont azt mondtam milyen jó fej most meg így elintézett. Nem lehetek ennyire hülye!"


/Ronaldo/

Mentem ki, mert beakartam állni a kocsival, mikor láttam, hogy Nati a kertben állt.
"Ez az alkalom amire vártam. Végre tudunk beszélni. Nagy levegőt Cris mond el neki, hogy mit érzel iránta. Hagyd hogy jobban megismerjen és ismerd meg te is őt. De mi van ha nem úgy érez mint én? Úristen, dehogynem éreztem ahogy rám nézett és abból ahogy velem bánik. A csókról nem is beszélve."


-Szia Nati!- tettem a kezemet a vállára. Mikor megfordult láttam, hogy szeme teljesen ki vannak sírva
-Ohh Cris!-borult a nyakamba
-Gyere bekísérlek.-mondtam neki
-Nem mehetek így haza.-mondta
-Akkor gyere át hozzám.

Nagyon rossz paszban volt. Leültettem a kanapéra és vittem neki egy pohár vizet.

/Nati/
-Itt egy pohár víz idd meg.- térdel le elém.- Mi történt?-kérdezte
Nem tudtam megszólalni a sírástól. Mellém ült és átölelt. Nem tudom elmondani, hogy mennyire jól esett ez nekem. Gondoskodott rólam és vigasztalt.
-Fernando...ooo
-Megbántott?
-A lakásán voltunk és leakart feküdni velem. Én mondtam, hogy nem szeretném, de erőszakoskodott velem aztán leütöttem.
-De mért akarna ha már egyszer lefeküdtetek,
-Cris én még soha......-tört ki  belőlem megint a sírás
-Csalódtál benne?
-Nem mert én nem voltam szerelmes belé én másba vagyok. Itt nem Fernandon van a hangsúly hanem azon, hogy valaki megpróbálta ezt tenni velem.
-Amit most fogok tenni, azt nem azért teszem mert kiakarom használni a helyzetet.-mondta majd felemelte az államat és megcsókolt.
A csók után csak ültünk egymás mellett majd Cris törte meg a csendet.
-Ez mi volt?-kérdeztem
-Ez mondja el legjobban amit érzek.
-És amit én érzek.
-Már régóta elakartam mondani mit érzek. Tudom hogy azt hiszed, hogy nőcsábász vagyok és átgázolok mindenkin, és csak azért akarlak, mert nem kaphatlak meg, de ez nem így van. Ha mással látlak féltékeny leszek, ha meg nem látlak hiányzol és téged akarlak. ÉN SZERELMES VAGYOK BELÉD!
-Én félek!-mondtam
-Majd elmúlik.
-Én félek attól, hogy csak egy lány vagyok a sorban ezért inkább továbbá is úgy teszek mintha utálnálak.
-Nem ez most más én tényleg szeretlek, sose éreztem még ilyet.
-Honnan tudjam, hogy ezt hány embernek mondtad már, hogy megkapd őket.
-Én is félek, mert sose szerettem még ilyen lányt mint te. Mindenki csak a pénzért és kinézetemért szeretett. Pont ezért nem tudok megnyílni az olyan emberek előtt, ezért nem vagyok önmagam. És itt vagy te aki tényleg engem szeretsz. De ha nem próbáljuk meg, bánni fogjuk, hogy meg sem próbáltuk.
-Igazad van, de én nem fogok egyből a karjaidba ugrani. Jobban meg kell ismernünk egymást.
-Oké. Lefekszünk?-kérdezte
-Tessék?-kérdeztem ijedten vissza.
-Már mint későre jár jó lenne aludni menni.
-Igen későre jár. Itt aludhatok a régi szobámba?
-Persze. Reggel meg megbeszéljük, hogy mi is legyen.

Nagyon fáradt voltam ezért felmentem a szobába és egyből lefeküdtem aludni.