Szombat:
/Cris/
Reggel korán keltem, mert még volt néhány elintézni valóm az estével kapcsolatban. A korán az én szótáramban a 8-9 óra. A délelőttöm abból állt hogy minden apróságot elintéztem majd délután 1-2 körül jöttek a pincérek és azok akik segítettek hogy szép legyen a dekoráció. Pepét és Marcelot kicsit korábbra hívtam, hogy segítsenek.
- Jól csinálom?- Próbálta meg a tálcát egy kézzel vinni Pepe, de mondanom sem kell hogy leejtette.
-Maradj a focinál.- röhögött Marcelo
-Már csak a pincér ruha hiányzik várj mindjárt hozom.
-Nagyon vicces én segíteni próbálok, erre nevetségtárgya leszek.-mondta Pepe persze nem gondolta komolyan.
-Hát megesik.... Pedig Marcelo a legnagyobb bohóc a csapatban.
..........
A buli 7-kor kezdődött. Miután Marcelo és Pepe hazamentek, én még elintéztem egy-két apróságot. fél 6-kor neki kezdtem a készülődésnek. A legjobb formámat nyújtva vártam a vendégeket.
Miközben fogadtam a vendégeket megcsörrent a telefonom.
-Hallo.
-Szia édes. Értem tudnál jönni. Persze indulok is.-mondtam
-Nem mehetsz el!-mondta Pepe
-Most mit vársz tőlem, nem jelenhetek meg egyedül.
-Ki mondta hogy egyedül kell?-utalt Marcelo Natira
-heee....? Tessék!?
-Mind1-mondta
-Na megyek pár perc és itt vagyok akarom mondani vagyunk.
/Marcelo/
- Drága Pepe van egy olyan érzésem, hogy a mi barátunk nem azért ment most el a lányért, hogy ne legyen egyedül, hanem sokkal inkább azért hogy valakit megpróbáljon féltékennyé tenni.
-Mintha a fejembe látnál! Sejtettem hogy médium vagy, de most már biztos vagyok benne.-mondta hatalmas vigyorral az arcán.
-Maradjon a mi titkunk, ne mond el senkinek. :)
-Menjünk köszöntsük a vendégeket míg a mi Romeónk elvan..............
/Pepe/
Marcelo-val beszélgettünk a nappali közepén pezsgővel a kezünkben mikor.....
-Hé oda néz-böktem oldalba Marcelot. Pontosan ebben a pillanatban ő is megbökött...
-Nézd!- Hirtelen mindketten a másik irányába néztünk majd egymás felé fordultunk.
-Érdekes estének nézünk elébe- mondta nevetve
-Azt mondod..- helyeseltem
/Cristiano/
Mikor beléptünk az ajtón az első akit megpillantottam Natalia volt, ha csak őt láttam volna még jókedvem is lett volna és mosoly az arcomon, de nem mert Nati mellett ott állt Fernando. Számítottam rá, hogy ő is eljön.
Oda mentem a fiúkhoz megköszöntem, majd átvettem a szerepüket. Végül is én szerveztem már ez is nagy segítség volt tőlük.
-Sziasztok!- mentünk oda Kirával Natihoz és Nandohoz.
-Nagyon szép lett.
-Köszönöm igyekeztem megcsinálni a legjobban. Jól nézel ki.-mondtam
-Ti is együtt- jött a válasz kissé csalódott hangon
Közben hívott Rico, hogy most indulnak. Szóltam mindenkinek, hogy nem sokára megérkeznek és vártuk őket.
Ahogy beléptek a nappaliba mindenki elkezdet tapsolni, Manuela meg sírni kezdett a meghatottságtól.
-Boldog 5. házassági évfordulót.- mondta Rico Manuelának majd megcsókolta.
-Pezsgőt mindenkinek- ordítottam el magam
Mindenki gratulált neki én a végére maradtam.
-Remélem még sok ilyen 5 évetek lesz együtt.
-Én tudom hogy sok lesz- mondta Manuela
-Na megnézem, hogy minden rendben-e aztán visszajövök-mondtam és elmentem átnézni a beszédemet.
....
-Figyelem figyelem!! Rico és Manuela kérlek gyertek ide és a többieket is megkérném hogy jöjjenek közelebb-mondtam majd belekezdtem- Szeretnék gratulálni nektek ehhez a csodálatos 5 évhez. Amikor Ricardo megkért hogy szerezzem meg neki a legjobb rendezvény szervezőt, hogy a legjobb legyen a feleségének azonnal elvállaltam.Olyan sokat segítettek nekem mindig, hogy arra gondoltam megszervezem én nekik, visszaadok egy kicsit abból amit tőlük kaptam. Amióta ismerem őket megmutatták mi az igaz szerelem. A szerelem ami nem csak ígérgetésekből és puszta szavakból áll. Azt a szerelmet, amiben a kimondott szók összhangban van a tettekkel. Mindenben támogatják egymást, mindig azt nézik mi a másiknak a legjobb és nem azt hogy mi nekik a legjobb. Sose találkoztam még náluk nagyszerűbb emberekkel. Csak remélni tudom, hogy egyszer én is találok magamnak egy olyan nagyszerű nőt mint Manuela. Ricardo nagyon szerencsés vagy de ezt te is tudod. Igyunk rájuk!- ahogy arról beszéltem, hogy rámtalál-e egyszer a szerelem Natira néztem és gondoltam. Folyamatosan ő járt a fejembe.... a pillanat varázsát elrontotta az hogy Kira mellém állt, félre fordította a fejem és megcsókolt.
-Te mit csinálsz?- montam egyből neki
-Megcsókoltalak.- mondta mosolyogva
-De ez nem rólam szól hanem Ricoékról. Inkább hozz nekem egy kis innivalót.- ahogy vissza fordultam, csak azt láttam, hogy Nati megfordul és kisétál utána akartam menni, de nem tehettem, mert ez Ricoék nagy estélye és velük kell foglalkoznom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése