2011. március 17., csütörtök

Mindenem az életem-45.rész

/Nati/


Mikor reggel felkeltem azt kívántam bár ne tettem volna. Már az ébrenlét határán voltam mikor a jobboldalamra fordultam, mikor kinyújtottam a kezemet ami egy kemény hasfalba ütközött. A kezemet végig simítottam a kockás hasfalamon, mikor az elmemém levetítette nekem a pihenésemet, amire egyáltalán nem emlékezte. Gyakorlatilag a tegnap estéből csak foszlányokra emlékszem. Közben a kezemmel még mindig a kockákat cirógattam.
-Kérlek ne hagyd abba.- szólalt meg mellettem egy hang. A kezemet gyorsan elrántva, mintha egy tűvel szúrtak volna meg ültem fel. Ahogy felültem szédülés fogott el, igen ez lehet, hogy nem volt a legjobb ötlet. A fejem csak úgy sajgott.
-Te meg mit keresel az ágyamban?-pattantam ki az ágyamból.
-Szerinted? Itt vagyok egy szál alsógatyában és rajtad is csak egy tanga van-mért végig a szemével és csibészesen mosolygott Ekkor eljutott az agyamig, hogy semmi nem takarja a testem ezért gyorsan lekaptam az ágyról a takarómat és magam elő tartottam.
-Semmire nem emlékszem.- próbáltam megerőltetni az agyacskámat, de csak foszlányok rémletek a buli elejéről, de a többi az sötétség.
-Amennyit ittál nem csodálom, de most hagy aludni, mert egész este lefárasztottál te vadmacska.-kacsintott rám majd lecsukta a szemét és a másik oldalára fordult.
-Ez nagyon aljas húzás volt Cris. Kihasználtad, hogy többet ittam a keleténél. Most takarodj a lakásból.-mondtam, mire ő nagy sóhajok kíséretében az ágy szélére ült és végig mért még egy párszor.
-Fölösleges eltakarnod magad mindent láttam amit akartam.- villantotta ki a fehér fogsorát.
-Nem hallottad takarodj.-mutattam az ajtó felé
-Nyugi nem történt semmi nekem köszönhetően. Te nagyon tepertél, de én úriember módjára nem tettem semmi rosszat.-állt fel.-Nekem mi az élvezet abban, hogy egy elázott nővel hancúrozok-mosolygott, mert látta, hogy falfehér vagyok.. 
-Akkor mért vagy még mindig itt?- néztem rá.-Elég kellemetlen már így is nekem ez az egész és úgy meg pláne, hogy pont veled.... és hogy még meg is kell ezt beszélnünk. Inkább nem, menj el kérlek.- néztem rá és próbáltam elővenni bociszemeimet, amivel régen midnig hatni tudtam rá. Ahogy ott állt előttem egy szál alsónadrágban az emlékek előtörtek belőlem. Amikor ott laktam nála és mindig alsónadrágban mászkált, mit sem érdekelte, hogy én is ott vagyok. Ellenszenves volt nekem, de valami vonzott benne. A kreol bőre és az izmaitól mindig elállt a lélegzetem. És az első szeretkezésünk is, amikor a teste minden porcikáját felfedeztem és ő is az enyémet. Most ezek az emlékek visszatértek, ahogy előttem állt.
-Ahelyett, hogy kidobsz inkább köszönd meg nekem, hogy haza hoztalak és itt maradtam veled. Gondold el amilyen állapotban voltál bárkivel hazajöttél volna és kitudja mi történt volna.
-Én tudom, olyan amit biztosan megbánok.
-Na látod.-bólogatott helyeslően.
-De mégis miket csináltam?-érdeklődtem.
Miközben elmesélte az egész estét, halvány emlékek kezdtek el derengeni.
-Kérlek vegyél fel valamit, mert nem bírom ezt nézni.-mosolygott Cris
-Jaj Cris ne csináld már.-temettem zavarodottan a fejemet a kezembe, mert éreztem, hogy elvörösödök.
-Elmehetek zuhanyozni vagy inkább otthon tegyem ezt meg?-kérdezte
-Tiéd a fürdő. Használd csak.
Amíg Cris a fürdőben volt visszadőltem az ágyba. 
"Ez nagyon gáz. Hogy gondolhattam, hogy Cris visszaél a helyzettel, ismerhetném már annyira, hogy tudjam, hogy nem tesz ilyet főleg nem vele. De most ez a legkisebb bajom. Iszonyatosan fáj a fejem és a legrosszabb, hogy alig emlékszem valamire. Igaz, hogy Cris felvilágosított, de még így is teljes a sötétség a fejemben. Vajon a többiek mit gondolhatnak rólam. Biztosan megkapom majd a magamét tőlük, persze vicc formájában. Na kellemetlen napok jönnek."


/CR/


A zuhany alatt jó volt végre felfrissülni. Törölköző után kutattam, de nem találtam egyet sem.
-Nati! Hé Nati!-ordítottam ki
-Igen mondjad.-lépet az ajtóhoz
-Van egy kis gond nincs törölköző és szükségem lenne
-Pillanat hozom.-mondta és 1 perc múlva már be is nyújtotta az ajtórésen a törülközőt, amit nem sikerült elvennem, mert. Őszintén nem tudom miért, de leesett. Egyszerre hajoltunk le érte és a fejünk összekoccant. Elvesztünk egymás tekintetében, percekig nézhettük.
-Bocsi az én hibám.-mondta
-Dehogyis- egyenesedtünk fel. Egyszerűen nem bírtam ki magamhoz húztam és megcsókoltam. Olyan jó volt megint érezni az ajka ízét.
-Cris ne vizes leszek.-mondta miközben a nyakát csókoltam.
-Már az vagy, ez most nem fontos. Amióta visszajöttél erre vártam.-mondtam és szám a nyakáról megint a szájára vándorolt. Érzéki csókokat váltottunk és azt kívántam, hogy ez a pillanat sose múljon el.
-Cris itt a törölköző, most menj.-adta oda a törölközőt és kitessékelt a fürdőből.- Megfürdöm, mire végzek kérlek már ne legyél itt. És ne szólj senkinek semmit semmiről. Nem tudom ezt most mire vélni össze kell magamban rakni a dolgokat. És köszönök mindent.-mondta az ajtó másik oldaláról
Nem válaszoltam semmit, megtöröltem a nedves testemet felöltöztem majd gyorsan a távozás mezejére léptem, hogy ne legyen semmi hézag. A hátsó ajtón akartam kisurranni, de valakibe beleütköztem.
-Bocsi sietek arrébb állnál.-mondtam Fernandonak aki az utamba került.
-Te mit keresel itt és mért vizes a hajad?- kezdte el rám zúdítani a kérdéseit.
-Közöd?-tettem fel neki ezt az igen egyszerű kérdést.
-Nem kell itt keménykedni öcsisajt. Nem vagy te senki.
-Ki keménykedik, mert én nem. Én csal egész egyszerűen elakarom hagyni ezt a lákást csak egy agyatlan barom nem engedi.
-Kit neveztél te agyatlan baromnak?-húzta fel magát, ami engem rettentően szórakoztatott
-Rajtad és rajtam kívül nincs más itt vagyis kettőt találhatsz. Ezzel is bebizonyítottad, hogy az vagy.-próbáltam még jobban felnyomni benne a pumpát-Na elengedsz?
-A kérdésemre nem válaszoltál
-Nem is fogok. Na szia.- löktem arrébb és haza felé vettem az irányt.
Otthon egy kellemetlen meglepetés várt. Pedig direkt mondtam, hogy ne zavarjon és ne keressen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése